Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének 6/2026. (IX. 18.) önkormányzati rendelete
Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat Közgyűlése Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzata Közgyűlése Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában
[2] a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ban kapott felhatalmazás alapján, valamint
[3] a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az állandó bizottságok véleményének kikérése mellett a közgyűlés és szervei szervezeti és működési szabályzatáról a következőket rendeli el:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat.
(2) A megyei önkormányzat legfőbb szerve: Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat Közgyűlése.
(3) Az önkormányzat székhelye: 6720 Szeged, Tisza Lajos körút 2-4.
(4) Az önkormányzat működési területe: Csongrád-Csanád megye közigazgatási területe.
(5) Az önkormányzati jogokat a megye lakossága, a megválasztott képviselőkből álló közgyűlés és megyei népszavazás útján gyakorolja. A megyei önkormányzat területi önkormányzat, feladatait és hatásköreit, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (a továbbiakban: Mötv.), a területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. tv., más jogszabályok és jelen rendelet szerint meghatározott módon a közgyűlés látja el.
(6) A közgyűlés tagjainak száma 19 fő. A képviselők választásához kialakított választókerület leírását az 8. sz. melléklet, a közgyűlés tagjainak névsorát a 9. sz. melléklet tartalmazza.
2. §
(1) A megyei önkormányzat önállóan, a demokratizmus és a széles körű nyilvánosság, valamint a települési önkormányzatok érdekeinek tiszteletben tartása mellett,
a) intézi a megyei önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó közügyeket,
b) gondoskodik elsődlegesen a megye egészére, vagy nagy részére kiterjedő kötelező feladatok ellátásáról,
c) működteti a feladat ellátást végző szervezetét.
(2) A megyei önkormányzat hivatalos jelképei a megye címere, zászlója és pecsétje. A megye címerének, zászlójának, pecsétjének leírását, valamint a címer és zászló használatának rendjét a megyei önkormányzat külön rendelete tartalmazza.(3) A megyei önkormányzat külön rendelete tartalmazza a megyei kitüntetések alapítását és adományozási rendjét.
3. §
(1) A megyei közgyűlés minden év június 15. napját Csongrád, Csanád és Torontál vármegyék 1715. június 15-én történt helyreállításának emlékére megyenappá nyilvánítja, mellyel elismeri és kiemeli a megye, mint történelmi, földrajzi, kulturális, közigazgatási, gazdasági és politikai egység ezeréves történelmét, az itt élő emberek kötődését e közösséghez.
(2) A megyei önkormányzat feladatainak ellátása során széles körű együttműködésre törekszik a Dél-alföldi régió megyéinek önkormányzataival, a megye települési önkormányzataival, a területi nemzetiségi önkormányzatokkal, az érdekképviseleti szervekkel, a pártokkal, kamarákkal, egyházakkal és minden olyan tudományos, kulturális, állami, gazdálkodó vagy civil szervezettel – ideértve a nemzetközi és regionális együttműködést is – ami hozzájárul az önkormányzati feladatok eredményesebb ellátásához.
(3) Az együttműködés konkrét területeit és a végrehajtásért felelősök megnevezését - az együttműködő felek kölcsönös igénye esetén - együttműködési megállapodásokban kell rögzíteni.
II. Fejezet
A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
4. §
(1) A megyei önkormányzat vállalkozási tevékenységet is végezhet:
a) gazdasági társaságokban való részvétel útján,
b) ingatlanhasznosítás révén,
c) intézmény és más szervezet létesítésével,
d) a hivatala útján megvalósított vállalkozási tevékenységgel,
e) a közgyűlés által – a jogszabályok keretei közt – meghatározott egyéb módon.
(2) A vállalkozási tevékenység eredményét elsődlegesen a kötelező feladatok ellátására kell fordítani.
5. §
(1) A közgyűlés hatásköreit – az Mötv.-ben meghatározott kivételekkel – a megyei közgyűlés elnökére, a közgyűlés bizottságaira és a jegyzőre ruházhatja át.
(2) A közgyűlés hatásköréből az Mötv. 41. § (4) és (5) bekezdésének figyelembevételével nem ruházhatóak át az Mötv.42. §-ában meghatározott hatáskörök.
(3) A hatáskör átruházáshoz a megválasztott közgyűlési tagok több mint felének igenlő szavazata - minősített többség - szükséges.
(4) Az átruházott hatáskörök ellátásáról a hatáskört a soron következő rendes ülésén kötelesek beszámolni a közgyűlésnek.
(5) Az átruházott hatáskörök jegyzékét – a költségvetési rendelettel átruházott hatáskörök kivételével - a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
(6) Költségvetési forrás felhasználását igénylő döntés, átruházott hatáskörben csak akkor hozható, ha a döntés végrehajtásához szükséges költségvetési fedezet biztosított.
III. Fejezet
A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK SZERVEI, MEGALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE
Szervezet
6. §
(1) A megyei önkormányzat feladat-ellátását a közgyűlés és a szervei biztosítják.
(2) A megyei közgyűlés szervei az alábbiak:
a) a megyei közgyűlés elnöke,
b) a megyei közgyűlés bizottságai,
c) a megyei önkormányzati hivatal,
d) a jegyző
(3) Az önkormányzat szervezeti felépítését a 3. melléklet rögzíti.
A megyei közgyűlés megalakulása
7. §
(1) Az újonnan megválasztott közgyűlés alakuló ülését a választást követő 15 napon belül a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze.
(2) Az alakuló ülést az új elnök megválasztásáig a korelnök vezeti.
(3) Az alakuló ülésen a Területi Választási Bizottság elnöke beszámol az önkormányzati választásokról, a választás eredményéről.
(4) A mandátumot szerzett képviselők részére a Területi Választási Bizottság elnöke adja át a megbízóleveleket, majd esküt tesznek.
(5) A közgyűlés a tisztségviselők megválasztására tartandó titkos szavazás lebonyolításához szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A szavazatszámláló bizottság elnökét annak tagjai közül a közgyűlés választja.
(6) A megyei közgyűlés az elnökét az Mötv. 27. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint választja meg. A jelölési eljárás szabályait a közgyűlés az alakuló ülésén határozza meg.
(7) Amennyiben a választás eredménytelen, a szavazást meg kell ismételni. Ha a megismételt szavazás is eredménytelen, határidő megállapítása mellett a korelnöknek a listavezetőket egyeztetésre kell felhívni és új jelölést és új szavazást kell tartani.
(8) A választás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti.
(9) Megválasztását követően a közgyűlés elnöke leteszi az esküt.
(10) A megyei közgyűlés alelnökeit az Mötv. 74. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint választja meg.
(11) A választás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti. A megválasztott alelnökök leteszik az esküt.
(12) A megyei közgyűlés alakuló ülésén nem kell alkalmazni a rendelet 13. § (3), 15. § (3) és 33. § (4) bekezdésben foglalt határidőket, továbbá a 15. § (1) bekezdésében és a 17. §-ban foglaltakat.
A megyei közgyűlés működése
8. §
(1) A megyei közgyűlés évente a munkatervében meghatározott számú, de legalább 6 ülést tart.
(2) Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a közgyűlés bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a megyei közgyűlés elnöke hívja össze az ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
(3) A közgyűlés rendkívüli ülését rövid úton, telefonon, e-mailen is össze lehet hívni.
(4) A közgyűlés rendkívüli ülésekor nem kell alkalmazni a rendelet 13. § (2), (3), 15. § (3) és 33. § (4) bekezdésben foglalt határidőket, továbbá a 15. § (1) bekezdésében és a 17. §-ban foglaltakat. A közgyűlés rendkívüli ülése esetén a rendelet-tervezet módosítására irányuló, indokolással ellátott javaslatokat a képviselők a közgyűlési ülést megelőző napon 12 óráig kötelesek a közgyűlés elnökéhez eljuttatni.
(5) A közgyűlés ülése a döntést igénylő napirendek számától és jellegétől függően ülésszak formájában is tartható. Ülésszaknak minősül a 6 munkanapon belül tartott folytatólagos ülés. A folytatólagos ülésről a közgyűlés elnökének javaslatára a közgyűlés vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(6) A közgyűlés ülése időpontjáról és napirendjéről és helyszínéről a lakosságot Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat honlapján, a www.csongradcsanad.hu honlapon (továbbiakban: honlap) kell tájékoztatni, az ülésről szóló meghívó meghívottak részére történő kiküldésének egyidejű közzétételével.
(7) Az ünnepi ülés olyan ünnepélyes testületi ülés, amely valamely nemzeti ünnephez vagy egyéb kiemelt eseményhez kapcsolódik. Ünnepi közgyűlési ülés tartható különösen a következő nemzeti ünnepekhez kapcsolódóan: március 15., augusztus 20. és október 23.
(8) Az elnök, valamint az alelnök(ök) egyidejű akadályoztatása, illetve az elnöki és az alelnöki tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az ülést a korelnök hívja össze, és vezeti.
Zárt ülés
9. §
(1) A megyei közgyűlés ülése nyilvános, melyről hang- és videofelvétel készíthető.
(2) A megyei közgyűlés az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerint tart zárt ülést.
(3) Zárt ülés tartását az Mötv. 46. § (2) c) alapján
a) a közgyűlés tagja,
b) a közgyűlés bizottsága vagy
c) a jegyző kezdeményezheti.
A kezdeményezésről a közgyűlés minősített többséggel, vita nélkül dönt.
(4) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvben rögzített - a külön törvény szerinti közérdekű és közérdekből nyilvános - adatról írásbeli kérelemre, személyi korlátozás nélkül információt kell adni.
(5) A megyei közgyűlés zárt ülésén hozott döntését amennyiben jogszabályban védett érdeket nem sért, legkésőbb a következő nyilvános ülésen ki kell hirdetni.
(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglaltak a bizottságok üléseire is értelemszerűen vonatkoznak.
A munkaterv
10. §
(1) A megyei közgyűlés éves munkaterv alapján működik, amit az Ügyrendi és Jogi Bizottság terjeszt elő.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülés tervezett időpontját, napirendjét,
b) a közmeghallgatás időpontját.
Előterjesztések
11. §
(1) A megyei közgyűlés a napirendjeit az írásban benyújtott előterjesztések alapján tárgyalja.
(2) A közgyűlés ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott, a 2. sz. mellékletben szereplő szabályzatban megfogalmazott általános követelményeknek.
(3) Az előterjesztések összeállításának, a határozatok végrehajtásának és a végrehajtásról történő beszámolásnak a rendjét - a 2. sz. mellékletben szereplő - külön szabályzat tartalmazza, amelynek elfogadásához - minősített többség - szükséges.
(4) A közgyűlés ülése napirendi pontjainak előterjesztője: elnök, alelnök, tanácsnok, bizottsági elnök, képviselő, valamint a jegyző vagy a közgyűlés által felkért más személy lehet.
A meghívó
12. §
(1) A közgyűlés ülését az elnök hívja össze.
(2) A meghívót és az írásos előterjesztéseket úgy kell kiadni, hogy azt a közgyűlés ülését megelőző legalább 5. napon kézhez kapják.
(3) A meghívó tartalmazza
a) az ülés napját, helyét, kezdésének időpontját,
b) a javasolt napirendet.
(4) A meghívóban rendelkezni kell a határozatképtelenség esetére a következő ülés időpontjáról.
13. §
(1) A megyei közgyűlés nyilvános ülésére tanácskozási joggal kell meghívni külön meghívóval:
a) a megye országgyűlési képviselőit,
b) a kormányhivatal vezetőjét;
c) a Csongrád-Csanád megyei települési önkormányzatok polgármestereit;
d) a területi nemzetiségi önkormányzat elnökét;
e) a megyében működő megyei hatáskörű vagy megyei központú társadalmi szervezetek vezetőit a tevékenységi körük szerinti napirendekhez;
f) a napirend tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét.
(2) A közgyűlés ülésén részt kell venniük az önkormányzat hivatala belső szervezeti egységei vezetőinek.
(3) A közgyűlés ülésének meghívóját és az előterjesztéseket – a zárt ülés anyagainak kivételével az ülés időpontját megelőző 6. naptól a www.csongradcsanad.hu honlapon kell közzétenni.
A sürgősségi indítvány
14. §
(1) Halaszthatatlan döntést igénylő ügyben - legkésőbb a közgyűlés ülésének megkezdéséig a sürgősség tényének megindokolásával döntési javaslatot is tartalmazó - sürgősségi indítvány terjeszthető be írásban a közgyűlés elnökéhez.
(2) A közgyűlés elnöke jogosult – a halaszthatatlan döntést igénylő ügyben, a sürgősség tényének megindokolása mellett döntési javaslatot is tartalmazó – írásbeli sürgősségi indítványt benyújtani legkésőbb a közgyűlés ülésének megkezdéséig.
(3) Az indítvány napirendre tűzéséről a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel vita nélkül határoz. Elutasítás esetén az indítvány a közgyűlés soron következő ülésének napirendjére kerül.
A megyei közgyűlés tanácskozási rendje
15. §
(1) A közgyűlés üléseit az elnök, akadályoztatása esetén a közgyűlési tag alelnök, az elnök és az alelnök egyidejű akadályoztatása esetén a legnagyobb létszámú frakció vezetője, -szükség esetén a helyettese- vezeti.
(2) A közgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselőknek több mint a fele jelen van. Az ülés megnyitása előtt - a jelenléti ív alapján - az elnök megállapítja a határozatképességet. Határozatképtelenség esetén a közgyűlés 8 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.
(3) Az elnök a határozatképességet az egész ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és a határozatképtelenség bekövetkeztekor az ülést félbeszakítja. Amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható, úgy az elnök tárgyalási szünetet rendelhet el 30 percet meg nem haladó időtartamra. A tárgyalási szünet után az ülés tovább folytatható.
(4) A napirenden szereplő, meg nem tárgyalt előterjesztéseket, az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - azok ismételt kiküldése nélkül - a munkaterv szerint soron következő ülés napirendjébe kell felvenni.
(5) Az elmaradt előterjesztés megtárgyalására - döntést igénylő kérdésben - a közgyűlés elnöke rendkívüli ülést köteles összehívni, amennyiben a munkatervben 15 napon belül nincs ülés tervezve.
Napirend előtti felszólalás
16. §
A napirend megállapítását követően az elnök - olyan közérdekű ügyben, mely a napirenden nem szerepel - legfeljebb 3 perc időtartamra felszólalást engedélyezhet a képviselőknek és a jegyzőnek. A felszólalási szándékot a tárgy megjelölésével az ülés megnyitásáig kell bejelenteni az elnöknek. A napirend előtti felszólalásra az ülést vezető elnöknek lehetősége van 2 percben reagálni. A felszólalásról vitát nyitni nem lehet.
Tárgyalási sorrend
17. §
(1) Az ülés megnyitása után az elnök előterjeszti - a meghívóban szereplő tárgyalási sorrendet is tartalmazó - napirendi javaslatot, melynek elfogadásáról a közgyűlés vita nélkül, a képviselői javaslatokat figyelembe véve egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) A tárgyalási sorrendtől a napirendek elfogadását megelőzően indokolt esetben el lehet térni. Erről a közgyűlés vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A napirend elfogadása után – a tárgyalási sorrend szerint – a képviselő elnöke
a) előterjesztésenként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
b) előterjesztésenként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet és megállapítja a szavazás eredményét,
c) biztosítja a közgyűlés tagjai kérdezési jogát,
d) előterjeszti a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról készült jelentést,
e) berekeszti az ülést.
(4) Az előterjesztő az előterjesztést visszavonhatja.
Az ülés vezetése
18. §
(1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörben szót kérő érdeklődőnek az ülés elnöke szót adhat.
(2) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek az általa megállapított sorrendben az elnök adja meg a szót.
(3) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előterjesztő a vita előtt – legfeljebb 3 percben – szóban kiegészítheti. Az előterjesztésben illetékes bizottság nevében egy képviselő legfeljebb 3 percben ismertetheti a bizottság álláspontját.
(4) Az ülés elnöke minden napirendi pont felett vitát nyit. A tájékoztató jellegű napirendek esetén vitát nem kell nyitni, de kérdés és javaslat az adott napirendhez tehető.
(5) A vita során a napirendhez kapcsolódó felszólalás keretében a képviselőcsoportok nevében egy-egy képviselő fejtheti ki véleményét az előterjesztésről. E hozzászólások időtartama egyenként 3 percnél hosszabb nem lehet, azonban a felszólalás gondolatmenetének befejezésére az elnök plusz 2 percet biztosíthat. A képviselőcsoportok nevében való felszólalás tényét a felszólalás megkezdésekor közölni kell. Ezt követően a képviselők szólalhatnak fel, jelentkezési sorrendben. Egy felszólalás 3 percnél hosszabb nem lehet.
(6) A vitát az elnök lezárja, ha valamennyi szólásra jelentkező képviselő a hozzászólásra bejelentkezett. A vita lezárására bármelyik képviselő az elnöknek javaslatot tehet. A közgyűlés erről vita nélkül határoz.
(7) A vita lezárása után bármely képviselőcsoport képviselője 2 perces hozzászólásra jogosult.
(8) A vita lezárását követően az előadó 3 percben válaszolhat a hozzászólásokra.
(9) A képviselő, ha a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni, soron kívül 2 perces személyes megjegyzésre kérhet szót. A felszólalást az elnök engedélyezi, a viszontválasznak, a vitának helye nincs.
(10) A vita során a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben észrevételt kíván tenni.
Tárgyalási szünet
19. §
A közgyűlés elnökének kezdeményezésére, a képviselőcsoport vezetője, vagy a jegyző kérésére az elnök – a napirendi pont tárgyalása közben, vagy a határozathozatal során – tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet tartama legfeljebb 30 perc lehet.
A módosító javaslat
20. §
(1) A határozati javaslathoz módosító javaslatokat tehet bármely képviselő. A bizottság elnöke a bizottság határozata alapján a közgyűlés napirendi pontjaihoz kötődően terjeszthet elő módosító indítványt.
(2) A határozati javaslathoz szövegszerűen megfogalmazott módosító vagy kiegészítő indítványt a közgyűlés ülés megkezdéséig lehet előterjeszteni. A jegyző a közgyűlési ülés időpontjára a módosító vagy kiegészítő indítványt törvényességi szempontból ugyanúgy véleményezi, mint a közgyűlés elé kerülő eredeti előterjesztéseket.
(3) A módosító vagy kiegészítő indítványnak nem minősülő javaslatot a közgyűlés elnöke nem köteles megszavaztatni, de azt kiadhatja az érintett bizottságnak vagy az önkormányzat hivatalának vizsgálat céljából, melynek eredményéről a javaslattevőt és a közgyűlés a soron következő ülésén – indokolt esetben a döntés-tervezettel együtt – tájékoztatni kell.
(4) A módosító javaslatot indokolni kell.
(5) Ha a módosító javaslat a költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.
(6) A költségvetésre kihatással bíró módosító javaslatok esetén az elnök a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot felkérheti, hogy a javaslat hatásvizsgálatát végezze el.
(7) A közgyűlés elnöke amennyiben a vitában elhangzott módosító javaslatok alapján bizottsági állásfoglalást tart szükségesnek, tárgyalási szünetet rendelhet el.
(8) Szót kell adni a, ha a hozzászóló bármely javaslat törvényességét (jogszerűségét) illetően észrevételt kíván tenni.
(9) Az előterjesztés a szavazás elrendeléséig visszavonható, melyről a közgyűlés vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(10) A módosító, kiegészítő javaslat ugyancsak a szavazás elrendeléséig visszavonható közgyűlés jóváhagyás nélkül.
(11) A szavazás előtt a módosítással érintett napirendi pont előterjesztőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a módosító indítvány elfogadását támogatja-e. Amennyiben az előterjesztő a módosító indítványról úgy nyilatkozik, hogy azt elfogadja, úgy az indítvány a határozati javaslat részévé válik, s arról külön szavazni nem kell.
(12) Az elnök a vita lezárása után először –az előterjesztésnek megfelelő logikai sorrendben - a módosító javaslatokat, majd az elfogadott módosításokkal kiegészített, az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatot bocsátja szavazásra.
(13) Valamennyi módosító indítványt szavazásra kell bocsátani. Ugyanazon rendelet-tervezet vagy határozati javaslatrészt módosító különböző indítványok esetén az elhangzásuk sorrendjében történik a szavazás.
Ügyrendi kérdés
21. §
(1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben a vita lezárása előtt bármelyik képviselő, a vita lezárását követően a képviselőcsoportok vezetői 2 percre szót kérhetnek és javaslatot tehetnek. A közgyűlés a javaslatról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) Ügyrendi kérdésnek minősülnek a tanácskozás rendjére, az ülés vezetésére, a szavazás módjára, a vita lezárására, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslatok. Amennyiben az ügyrendi indítvány a vita lezárására irányul – s ebben a kérdésben a javaslatot a közgyűlés vita nélkül egyszerű szótöbbséggel elfogadja – úgy az indítvány megtételét megelőzően szólásra jelentkezett képviselők maximum 2 perc időtartamban szót kaphatnak.
(3) Az elnök elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat előterjesztőjének.
(4) Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.
A kizárás
22. §
(1) A közgyűlési döntéshozatalból való kizárásra az Mötv. 49. § (1) bekezdése vonatkozik.
(2) A kizárt képviselő az adott napirendi pont megtárgyalásához nem szólhat hozzá.
(3) Amennyiben a kizárás az ülést vezető tisztségviselőt érinti, köteles az ülés vezetését a 15. § (1) bekezdésében foglaltak alapján átadni.
23. §
Amennyiben a képviselő személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét – az Mötv. 49. § (2) bekezdése alapján – elmulasztja, úgy szankcióként tiszteletdíjának 10.000.-ft értékű csökkentésével sújtható.
Kérdés, interpelláció, bejelentés
24. §
(1) A 18. § (2) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrend szerint a közgyűlés tagjai kérdést, interpellációt és bejelentést tehetnek.
(2) Kérdés minden olyan - megyei önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre vonatkozó - felvilágosítás kérés, amely nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik valamely közgyűlési napirendi pont témájához.
(3) Kérdést lehet feltenni szóban vagy írásban a közgyűlés tisztségviselőihez, a jegyzőhöz, a tanácsnokokhoz.
(4) A kérdést a közgyűlés ülésének megkezdése előtti 24. óráig, a tárggyal összefüggő, a tárgyra közvetlenül utaló cím és a címzett megjelölésével kell benyújtani.
(5) A kérdésre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik, a közgyűlés nem hoz határozatot. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy a soron következő ülésen a kérdés interpellációként szerepeljen a napirenden, erről a közgyűlés vita nélkül dönt.
(6) Interpellációt - a megyei önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó valamely döntés, annak végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása kapcsán - magyarázat kérése céljából lehet tenni.
(7) Interpellációt lehet intézni a közgyűlés tisztségviselőihez és a jegyzőhöz.
(8) Az interpellációt írásban az ülést megelőzően 3 nappal kell benyújtani a közgyűlés elnökéhez.
(9) A közgyűlés elnöke minden ülésen bejelenti a beterjesztett interpellációkat.
(10) Az interpellációra az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. A kérdésre adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt.
(11) Amennyiben a közgyűlés az interpellációra adott választ elutasítja, azt ki kell adni az ügy tárgya szerint illetékes bizottságnak, melynek intézkedéseinél az interpelláló képviselő részt vehet. Az illetékes bizottság az intézkedéseiről a soron következő ülésen tájékoztatja a közgyűlést.(12) A bejelentés valamely tény, körülmény szóbeli vagy írásbeli megismertetése a közgyűléssel, amely intézkedést nem igényel.
Az ülés rendje
25. §
(1) A közgyűlés ülésének rendjéért az elnök felelős, de azt elősegíteni minden résztvevő feladata.
(2) A közgyűlés elnöke az (1) bekezdésben foglaltak biztosítása érdekében
a) felhívja a hozzászólót, hogy ne térjen el a tárgyalt témától,
b) a második figyelmeztetést követően a tárgytól eltérő képviselőtől megvonja a szót,
c) figyelmezteti azt, aki a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezést használ,
d) rendre utasítja azt, aki a közgyűlés üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,
e) kizárhatja a nem közgyűlési tag résztvevőt a tanácskozásból és kötelezheti a terem elhagyására,
f) időkeret túllépés miatt megvonhatja a szót.
Szavazás
26. §
(1) A nyílt szavazás nyíltan, szavazógép segítségével, ennek hiányában kézfelemeléssel történik. A jegyző köteles a szavazatokat megszámláltatni. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételtetni.
(2) Szavazni csak személyesen lehet.
(3) Szavazás szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni azt a képviselőt, aki szavazáskor a teremben tartózkodik, és részt vesz a szavazásban.
(4) A szavazás eredményét a közgyűlés elnöke állapítja meg. Amennyiben az írásban előterjesztett határozati javaslatban változás következik be, a módosítást javasló képviselő általi megfogalmazást követően a levezető elnök szó szerint ismerteti a módosított határozati javaslatot. Írásban előterjesztett határozati javaslat változtatás nélküli elfogadása esetén a szó szerinti kihirdetés mellőzhető.
(5) A döntés hiánya esetén a közgyűlés vita nélküli egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal az előterjesztést ismét napirendre tűzheti ugyanazon ülés keretében.
Választás, kinevezés, megbízás
27. §
Választás, kinevezés, vezetői megbízás adása esetén amennyiben kettőnél több pályázó javaslata kerül a közgyűlés elé és az első fordulóban egyik pályázó sem kapja meg a döntéshez szükséges minősített többséget, úgy a második fordulóban már csak a két legtöbb szavazatot kapott pályázóra lehet szavazni.
Név szerinti szavazás
28. §
(1) A Mötv. által előírt kötelezően elrendelendő eseteken túl a közgyűlés bármely tagjának javaslatára - a közgyűlés minősített többségének vita nélküli döntése alapján - név szerinti szavazás rendelhető el.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző olvassa fel a közgyűlési tagok névsorát, akik nevük elhangzásakor "igen", "nem", "tartózkodom" szavakkal fejezik ki álláspontjukat. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.
(3) A név szerinti szavazás eredményét tartalmazó listát a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell.
Titkos szavazás
29. §
(1) A közgyűlés bármely képviselő vagy a jegyző javaslatára, minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben.
(2) A titkos szavazás külön erre a célra készített szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazást az Ügyrendi és Jogi Bizottság bonyolítja le és állapítja meg a szavazás eredményét.
A közgyűlés döntései
30. §
(1) A közgyűlés döntései: önkormányzati rendelet és a közgyűlési határozat.
(2) A közgyűlés döntéseinek megjelölése:
a) A rendeletet a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről 5/2019. (III.13.) IM rendeletben foglaltak szerint kell jelölni a kihirdetés során. Rövid jelölése: " …/20… (hó, nap) önkormányzati rendelet.”
b) határozatok megjelölése a kihirdetés során – az alábbi sorrendben –
c) a „Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének” megjelölést,
d) a határozat sorszámát arab számmal,
e) a „/” jelet,
f) a határozat kihirdetésének évét arab számmal,
g) zárójelben a határozat kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,
h) a „közgyűlési határozata” kifejezést és
i) a határozat tárgyát
foglalja magában. Rövidítése: …/20… (hó, nap) Kgy. hat.
(3) A közgyűlés által elfogadott rendeletet és határozatot az ülésről készült jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.
(4) Amennyiben a közgyűlés - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, az elnök – a közgyűlés hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével – döntést hozhat azzal, hogy arról a közgyűlést a következő ülésén tájékoztatja.
(5) A két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a közgyűlés hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben – a közgyűlés hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével – az elnök dönthet a közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett.
(6) A két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a közgyűlés hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben – a közgyűlés hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével – az elnök dönthet a közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett.
Minősített többséget igénylő döntések
31. §
(1) A közgyűlés rendeletének elfogadásához a közgyűlés megválasztott tagjai többségének - minősített többség - igenlő szavazata szükséges.
(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl a közgyűlés alábbi döntéseihez:
1. hatáskör-átruházáshoz és visszavonáshoz,
2. zárt ülés elrendeléséhez,
3. gazdasági program elfogadásához,
4. az előterjesztések összeállításának, a határozatok végrehajtásának és a végrehajtásról történő beszámolásnak a rendjéről szóló szabályzathoz,
5. név szerinti szavazat elrendeléséhez,
6. titkos szavazás elrendeléséhez,
7. megyei népszavazás kiírásához, népi kezdeményezés megtárgyalásához,
8. az önkormányzat fejlesztési és működési célú hitelfelvételéhez, kötvény kibocsátásához,
9. törzsvagyon körébe tartozó tulajdon
a) elidegenítéséhez,
b) forgalomképtelenné nyilvánításához,
10. a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól való rendelkezéshez,
11. önkormányzati feladat átadásához, átvételéhez,
12. gazdasági társaság alapításához, vagy az abban való részvételéhez, gazdasági társaságban üzletrész elidegenítéséhez,
13. a költségvetési rendelet-tervezettel kapcsolatos követelmények meghatározásához,
14. eseti (ad hoc) bizottság létrehozásáról,
15. közfeladat önkéntes felvállalásához és megszüntetéséhez,
16. összeférhetetlenség megállapításához,
17. fegyelmi eljárás lezárásakor hozott, jogviszonyt érintő döntéshez,
18. kitüntetések alapításához és adományozásához,
19. eljárás kezdeményezéséhez az Alkotmánybíróságnál,
20. törvényességi észrevétel alapján hozott döntéshez,
21. a közgyűlés hatáskörébe tartozó valamennyi személyi jellegű döntéshez.
A megyei önkormányzat rendelete
32. §
(1) A megyei önkormányzat rendeletének megalkotását
a) a közgyűlés bármely tagja,
b) a közgyűlés bizottsága,
c) a jegyző
kezdeményezheti.
(2) A kezdeményezést a közgyűlés elnökéhez kell írásban benyújtani, aki azt a beérkezést követő 8 napon belül véleményezésre az illetékes bizottság elnökének megküldi.
(3) Rendeletalkotási kezdeményezéssel foglalkozó bizottsági ülésen a jegyző köteles részt venni, s ott jogi álláspontját közölni.
(4) A rendeletalkotásra vonatkozó kezdeményezést a közgyűlés elnöke, az ügy tárgya szerint illetékes bizottság elnöke vagy a jegyző terjeszti elő. A rendeletalkotási kezdeményezés ügyében a közgyűlés dönt.
A rendelet-tervezet
33. §
(1) A rendelet-tervezetet írásos indokolással kell a közgyűlés elé terjeszteni.
(2) A rendelet-tervezetek a tárgya szerint illetékes bizottság(ok) és az Ügyrendi és Jogi Bizottság törvényességi, jogi szempontú véleményével terjeszthetők a közgyűlés elé.
(3) A rendelet-tervezet módosítására vonatkozó javaslatokat a közgyűlés ülését megelőzően is minden esetben véleményezi az Ügyrendi és Jogi Bizottság.
(4) A bizottsági elnökök a bizottsági ülést követő napon, a képviselők a közgyűlési ülést megelőző második nap 12 óráig kötelesek a közgyűlés elnökéhez eljuttatni az indokolással ellátott módosító indítványokat, aki az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnökéhez továbbítja azokat, valamint törvényességi ellenőrzésre továbbítja a jegyzőhöz.
(5) A rendelet-tervezet vitájában elsőként a rendelet-tervezet előkészítője kap szót. Ezt követően a törvényességi szempontokat vizsgáló Ügyrendi és Jogi Bizottság, majd az illetékes szakbizottság, végül amennyiben a rendelet-tervezetnek költségvetési kihatásai vannak, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság mond véleményt.
(6) Ha a módosító indítvány a költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkenését eredményezi, meg kell jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is. A közgyűlés elnöke felkérheti a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot, hogy a javaslat hatásvizsgálatát végezze el.
(7) Nem minősül módosító indítványnak a napirend előterjesztőjének a rendelet-tervezet tárgyalása során tett módosító vagy kiegészítő javaslata. Ez esetben is az Ügyrendi és Jogi Bizottság, valamint a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
A közzététel
34. §
(1) Az elfogadott rendeletet, valamint normatív határozatot a közgyűlés elnöke és a jegyző írja alá, amit a jegyző az Alaptörvény 32. cikk (4) bekezdés alapján a kihirdetést követően haladéktalanul köteles megküldeni a kormányhivatalnak.
(2) Az aláírt rendeletet a megyei önkormányzat honlapján (http://www.csongradcsanad.hu/) kell kihirdetni.
35. §
(1) A közgyűlés rendeletét és határozatait a megyei önkormányzat honlapján meg kell jelentetni. A közzététel a jegyző feladata.
(2) A közgyűlés minden olyan döntéséről, mely a választópolgárokat érinti, a helyi sajtóban tájékoztatást kell adni. Ebbe a körbe tartozik minden esetben:
a) a megyei népszavazás kiírása,
b) a közmeghallgatás időpontja.
A tájékoztatásról a jegyző gondoskodik.
Egyéb közzététel
36. §
A közgyűlés a számára jogszabály által kötelezően előírt egyéb közzétételi kötelezettségét az önkormányzat honlapján http://www.csongradcsanad.hu/) történő megjelentetéssel teljesíti.
A jegyzőkönyv
37. §
(1) A közgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az ülésről rögzített hangfelvétel nem selejtezhető.
(3) A jegyzőkönyv tartalmi elemeire vonatkozóan az Mötv. 52. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(4) A jegyzőkönyvet – az Mötv.52. §-ában foglaltakon túl egy példányban a hivatalban elérhetővé kell tenni.
(5) Amennyiben zárt ülésre kerül sor, akkor a jegyző a külön jegyzőkönyvet két példányban készítteti el. Az első példányt „nem nyilvános” megjelöléssel küldi meg a kormányhivatalnak, a másodpéldányt pedig köteles elzárva megőrizni, melyhez kizárólag a jegyző engedélyével lehet hozzáférni.
(6) A képviselő kérheti, hogy hozzászólása szó szerint kerüljön rögzítésre.
(7) Az érintett képviselő az ülést követő 30 napon belül kérheti a jegyzőtől - a jegyzőkönyvről készült hangfelvétel alapján - a hozzászólásáról készült jegyzőkönyvi szöveg kiigazítását.
(8) Amennyiben a jegyzőkönyvi hangfelvétel meghallgatása után is vitatott a jegyzőkönyvezés pontossága, a jegyzőkönyv kiigazításáról az Ügyrendi és Jogi Bizottság dönt.
Együttes ülések szabályozása
38. §
(1) A közgyűlés települések képviselő-testületeivel, illetve más magyarországi megyék közgyűléseivel, vagy külföldi megyék (régiók) képviselő-testületeivel közös, vagy egyeztetést igénylő témájú napirendek tárgyalása során – a közgyűlések, képviselő-testületek döntéseinek alapján együttes ülést tarthat.
(2) Az együttes ülésen a határozatképességet külön-külön kell megállapítani és a szavazást közgyűlésenként, képviselő-testületenként külön kell megtartani.
(3) Ha az együttesen ülésező képviselő-testületek közös álláspontot alakítanak ki, arról mindkét ülésező testület önálló határozatot hoz.
(4) Az együttes közgyűlést, képviselő-testületi ülést - eltérő megállapodás hiányában - az ülés helye szerinti közgyűlés vagy képviselő-testület elnöke hívja össze és vezeti. Az együttes ülés tanácskozási rendjére és a jegyzőkönyv vezetésére az ülés helye szerinti közgyűlés vagy képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak az irányadók.
A közgyűlés képviselői
39. §
(1) A közgyűlés tagja az Mötv. 32. § (2) bekezdésében foglaltakon túl
a) igényelheti a közgyűlés elnökétől, alelnökeitől és a jegyzőtől a soron kívüli fogadást,
b) jogosult névjegykártya, és „Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Képviselője” fejbélyegzésű levélpapír használatára, az ezzel való ellátásra.
(2) A képviselő a tudomására jutott állami és hivatali titkot köteles megőrizni, a személyiségi jogok védelmét biztosítani, amiért jogi és erkölcsi felelősséggel tartozik.
(3) Az önkormányzati képviselő és a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa, valamint gyermeke vagyonnyilatkozatának nyilvántartási szabályait a 7. sz. melléklet tartalmazza.
(4) Amennyiben az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény szerinti vagyonnyilatkozati feladatkörével összefüggésben eljáró Integritás Hatóság a képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggésben – a képviselő méltatlanságát meg nem alapozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó hiányosságot tárt fel, a közgyűlés vagyoni szankciót alkalmaz.
(5) A (4) bekezdésben előírt vagyoni szankcióként a megyei önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a közgyűlés legfeljebb 6 havi időtartamra legfeljebb 30% közötti mértékben csökkenti, azzal, hogy a tiszteletdíj csökkentésének összege 1.000,- Ft-nál kevesebb nem lehet. A közgyűlés az Ügyrendi és Jogi Bizottság véleményének kikérése után, a bejelentést követő rendes ülésén, az alkalmazott szankció kiszabásánál mérlegelve a kötelezettségszegés súlyát és annak ismétlődő jellegét minősített többséggel dönt.
A képviselet
40. §
(1) A képviselőnek a közgyűlés képviseletére a közgyűlés adhat megbízást.
(2) A tanácsnok hivatalból felügyeli azt az önkormányzati feladatkört, amelynek felügyeletével a közgyűlés megbízta.
(3) A képviselet a megbízás keretei között érvényesül, a felügyelet pedig a felügyelt tevékenység keretei között érvényesül, és a közgyűlés hatáskörébe tartozó kötelezettségvállalásra nem terjed ki.
Az ülésen való részvétel
41. §
(1) A képviselő köteles részt venni a közgyűlés munkájában.
(2) A képviselőnek - a közgyűlési meghívó kézhezvételét követően, elháríthatatlan eset kivételével - jeleznie kell a közgyűlés elnökének, ha a közgyűlés ülésén részt venni nem tud. A közgyűlés üléséről történő eltávozást a képviselő a közgyűlés elnökének előzetesen köteles bejelenteni. Az ülésről való végleges távozást regisztrálni kell.
A közgyűlés bizottságai
42. §
(1) A közgyűlés a következő bizottságokat hozza létre:
a) Ügyrendi és Jogi Bizottság, létszáma: 1 elnök, 1 alelnök, 5 képviselő tag,
b) Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, létszáma: 1 elnök, 1 alelnök, 3 képviselő tag, valamint 2 nem képviselő tag
c) Terület- Gazdaság és Turizmusfejlesztési Bizottság, létszáma: 1 elnök, 1 alelnök, 5 képviselő tag, valamint 2 nem képviselő tag.
(2) A közgyűlés az önkormányzati képviselővel szemben az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálására, továbbá a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére az Ügyrendi és Jogi Bizottságot jelöli ki.
(3) A bizottság elnökét, alelnökét és tagját a közgyűlés választja meg. Minden bizottságnak egy – a közgyűlés által választott - alelnöke lehet.
A bizottságok működése
43. §
(1) A bizottság munkatervét és működési szabályait maga határozza meg, ezen rendelet és a vonatkozó jogszabályok előírásainak keretei között. A bizottságok szervezeti és működési szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.
(2) A bizottságok javaslattételi, véleményezési jogot gyakorolnak a 4. mellékletben foglalt feladatköreikben. Véleményükkel az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadását támogatják, nem támogatják vagy módosító javaslatot tehetnek.
(3) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben a közgyűlés határozathozatalára vonatkozó szabályok szerint hoz döntést.
(4) A bizottsági határozat jelölése: a határozat sorszáma/évszám (hónap, nap) és a bizottság nevének rövidítése. A bizottság határozatának kivonata tartalmazza a határozathozatal szavazati arányát.
(5) A bizottság elnökét és tagjait a bizottsági döntések intézkedésükben kötik. A bizottsági ülésen megfogalmazott kisebbségi véleményt azonban a közgyűlés ülésén is képviselni lehet.
(6) A bizottság - amennyiben a közgyűlés másként nem rendelkezik - ciklusonként egyszer teljes körű beszámolót terjeszt elő tevékenységéről.
(7) A közgyűlés eseti jelleggel egyes feladatainak ellátására meghatározott időtartamra ideiglenes (ad-hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság működési szabályait a közgyűlés határozza meg.
(8) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig és az erről szóló jelentésnek a közgyűlés által történő elfogadásáig tart.
(9) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
A bizottsági titkár
44. §
(1) A bizottságok adminisztratív feladatainak és technikai feltételeinek ellátását az önkormányzat hivatala útján a jegyző biztosítja. A jegyző - az illetékes bizottság elnökének egyetértésével - titkárt rendel a bizottság mellé.
(2) A bizottsági titkárok feladatait jegyzői utasítás tartalmazza.
A tanácsnok
45. §
(1) A közgyűlés tagjai sorából tanácsnokot/tanácsnokokat
a) külgazdasági,
b) gazdaságfejlesztési kapcsolatokért felelős
c) kulturális, és sportügyi
feladatainak ellátására választ.
(2) A tanácsnok megválasztása a ciklus időtartamára szól.
(3) A tanácsnok megbízatása megszűnik
a) a képviselői mandátuma megszűnésével,
b) ha a tanácsnok számára megállapított feladatkört a közgyűlés megszünteti,
c) lemondással.
(4) A tanácsnokot a közgyűlés elnöke - döntési jogosultság nélkül - személyes képviseletének ellátásával, szakmai, politikai egyeztetések lebonyolításával és egyéb feladattal bízhatja meg.
(5) A közgyűlés elnöke és alelnökei, tanácsnokai kölcsönösen tájékoztatják egymást a feladatkörüket érintő kérdésekről.
(6) A tanácsnok tanácskozási joggal részt vesz a feladatkörét érintő bizottsági napirendek tárgyalásán.
(7) A tanácsnok tevékenységéről ciklusonként legalább egy alkalommal teljes körűen köteles beszámolni a közgyűlésnek.
Képviselőcsoportok
46. §
(1) A megyei közgyűlésben képviselettel rendelkező pártok, társadalmi szervezetek képviselői, továbbá a megyei képviselők legalább 2 főből álló közössége a tevékenységük összehangolása, a testületi döntések kialakításához szükséges vélemények, javaslatok egyeztetése céljából képviselő-csoportot hozhatnak létre. A képviselőcsoport alakításához legalább 2 fő képviselő szükséges.
(2) Egy párt, társadalmi szervezet, a megyei képviselők legalább 2 főből álló közössége csak egy képviselőcsoportot hozhat létre, vagy közös képviselőcsoportot is alakíthatnak. Különböző pártok, társadalmi szervezetek, valamint pártokhoz nem tartozó képviselők is hozhatnak létre közös képviselőcsoportot.
(3) A képviselőcsoport megalakulását, vezetőjének és helyettesének személyét, tagjainak névsorát a megalakulástól számított 3 munkanapon belül be kell jelenteni a közgyűlés elnöke részére. A képviselőcsoport vezetője a vezetői jogokat a bejelentést követően gyakorolhatja. A vezetői jogosítványok gyakorlására a képviselőcsoport vezetője a csoport tagjának megbízást adhat.
(4) Az a közgyűlési tag, aki képviselőcsoport alakításában nem vett részt, a későbbiekben ahhoz csatlakozhat. A csatlakozást a képviselőcsoport vezetője 3 munkanapon belül jelzi a közgyűlés elnökének.
(5) A közgyűlés tagja csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.
(6) A képviselőcsoport működésének szabályait önállóan határozza meg, a képviselőcsoportok felsorolását, és a képviselőcsoport vezetőinek feladatait a 10. sz. melléklet tartalmazza.
(7) A függetlenné vált képviselő - a képviselőcsoport bejelentése alapján - bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat.
(8) A képviselőcsoportot az alábbi jogosítványok illetik meg:
a) A képviselőcsoport vezetője tanácskozási szünetet kérhet, amelyet egy alkalommal a közgyűlés elnöke köteles elrendelni. Ismételt alkalommal a szünet elrendeléséről a közgyűlés vita nélkül határoz. A szünet időtartama 10 percnél hosszabb nem lehet.
b) A napirendre vonatkozó vita lezárása után viszontválaszra bármely képviselőcsoport képviselője 2 perces hozzászólásra jogosult.
c) Javaslatot tesz a közgyűlés munkaterv-tervezetének összeállításához.
d) A képviselőcsoportok vezetői egyeztetést kezdeményezhetnek a közgyűlés elnökénél a közgyűlés működésével, koncepciókkal és költségvetéssel kapcsolatos kérdésekben.
A közgyűlés elnöke
47. §
(1) A közgyűlés elnöke a megyei önkormányzat vezető tisztségviselője, aki felelős az önkormányzat eredményes működéséért. A közgyűlés elnökének választására a 7. §.(6)-(9) bekezdéseiben szabályozottak az irányadók.
(2) A közgyűlés elnöke megbízatását főállásban látja el.
(3) A közgyűlés elnöke
a) biztosítja a demokratikus működést, a nyilvánosságot,
b) felelős az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért,
c) gondoskodik a képviselők megfelelő tájékoztatásáról, a bizottsági működés figyelemmel kíséréséről,
d) szervezi és biztosítja a más önkormányzatokkal, valamint egyéb szervekkel való együttműködést, a közgyűlés nemzetközi kapcsolatait,
e) irányítja az önkormányzat hivatalát.
A közgyűlés alelnökei
48. §
(1) A közgyűlés 1 fő főállású alelnököt választ tagjai sorából, valamint 1 fő főállású alelnököt választ, aki nem tagja a közgyűlésnek, titkos szavazással.
(2) Az alelnökök feladataikat a közgyűlés elnökének irányításával látják el.
Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács
49. §
(1) A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a Pest Megyei Önkormányzattal és a Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzattal a Homokhátság vízutánpótlása, mint kiemelt térségfejlesztési feladat ellátása érdekében Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hozott létre, melynek keretében gondoskodik – megyehatáron túlterjedő – területfejlesztési feladatairól.
(2) A Tanács
a) elnevezése: Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács
b) székhelye: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.
c) működési területe:
ca) Pest megyében: Dunaharaszti, Alsónémedi, Ócsa, Inárcs, Bugyi, Dabas, Tatárszentgyörgy, Kakucs, Újhartyán, Újlengyel, Nyáregyháza, Dánszentmiklós, Ceglédbercel, Cegléd, Tápiószőlős, Törtel, Jászkarajenő, Kocsér, Pilis, Albertirsa, Hernád, Pusztavacs, Mikebuda, Örkény, Táborfalva, Csemő, Nagykőrös, Nyársapát
cb) Bács-Kiskun megyében: Felsőlajos, Lajosmizse, Kunadacs, Kunbaracs, Ladánybene, Kerekegyháza, Kecskemét, Szentkirály, Nyárlőrinc, Lakitelek, Fülöpháza, Ballószög, Helvécia, Izsák, Ágasegyháza, Orgovány, Jakabszállás, Fülöpjakab, Kunszállás, Csengőd, Tabdi, Páhi, Kaskantyú, Bócsa, Bugacpusztaháza, Bugac, Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert, Pirtó, Tázlár, Szank, Móricgát, Jászszentlászló, Imrehegy, Kéleshalom, Kiskunhalas, Kunfehértó, Harkakötöny, Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos, Kisszállás, Balotaszállás, Zsana, Kelebia, Szabadszállás, Fülöpszállás, Tiszakécske, Városföld, Tiszaalpár, Kiskunfélegyháza, Petőfiszállás, Pálmonostora, Császártöltés, Hajós, Nemesnádudvar, Érsekhalma, Sükösd, Érsekcsanád, Csávoly, Rém, Borota, Jánoshalma, Mélykút, Tompa, Bácsszőlős, Csikéria, Kunbaja, Madaras, Kunpeszér
cc) Csongrád-Csanád megyében:
Pusztamérges, Üllés, Öttömös, Ruzsa, Ásotthalom, Zákányszék, Mórahalom, Csengele, Pusztaszer, Ópusztaszer, Kistelek, Balástya, Forráskút, Bordány, Zsombó, Szatymaz, Domaszék, Röszke
(3) A Tanács működési területe vonatkozásában a térség kiemelt fejlesztési feladatainak ellátása érdekében a megyei önkormányzatok területfejlesztéssel kapcsolatos feladatai figyelembevételével a következő feladatokat látja el a Tanács keretében, valamint a következő tevékenységet végzi:
a) közreműködik a térségre vonatkozó fejlesztési koncepciók kidolgozásában,
b) közreműködik a térségre vonatkozó területrendezési terv elkészítésében,
c) közreműködik a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Homokhátságra vonatkozó speciális programjának tervezésében, végrehajtásában,
d) elősegíti a térségi fejlesztésben érdekelt állami, önkormányzati, vállalkozói és civil szereplők együttműködését, a fejlesztési feladatok összehangolását,
e) együttműködik az érintett megyei közgyűlésekkel, a működési területén illetékes önkormányzatokkal, kistérségi önkormányzati társulásokkal, illetve a térség fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő központi és területi államigazgatási szervekkel, gazdasági kamarákkal és civil szervezetekkel,
f) megállapodhat a megyei közgyűlésekkel és más, a térségi fejlesztési programokban közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról,
g) javaslatot tesz térsége tekintetében a megyei fejlesztési koncepciókra,
h) dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, a fejlesztések megvalósításáról,
i) kiemelt figyelmet fordít a térség gazdasági erőforrásainak, valamint környezetállapotának fejlesztésére,
j) hozzájárul a térségében élők életfeltételeinek javításához, a humán erőforrások fejlesztéséhez, térségi identitás fenntartásához,
k) kiemelt figyelmet fordít a térség fejlesztését lehetővé tevő nemzetközi és hazai erőforrások feltárására, a befektetések ösztönzésére, elősegítésére,
l) összehangolja a térségre vonatkozó gazdasági és társadalomszervező döntéseket,
m) biztosítja a térség egységes, komplex társadalmi-gazdasági kezelését.
(4) A Tanács munkaszervezeti feladatait a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzati Hivatal látja el.
(5) A Tanács működéséhez szükséges fedezetet
a) pályázatokon elnyert források,
b) a Homokhátság vízutánpótlásában érintettek esetleges hozzájárulásai,
c) a szavazati joggal rendelkező szervezetek befizetései biztosítják.
A területi nemzetiségi önkormányzat
50. §
A Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat a területi nemzetiségi önkormányzatok részére a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. 80. § (2) bekezdésében meghatározott megállapodás szerint biztosítja a testületi működés feltételeit:
a) helyiséghasználat, valamint az infrastruktúrához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése,
b) a területi nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása,
c) postai, kézbesítési, sokszorosítási feladatok ellátása és az ezzel járó költségek viselése,
d) a testületi ülések és döntések előkészítése, jegyzőkönyvezése, hivatalos levelezés előkészítése és postázása,
e) a területi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása.
A megállapodásokat jelen rendelet 12. sz. melléklet tartalmazza.
A jegyző
51. §
A jegyző - mint az önkormányzat hivatalának vezetője - az Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően:
a) felelős a közgyűlés és szervei tevékenységének törvényességéért, a hivatal működésének jogszabályszerűségéért és eredményességéért,
b) rendszeresen tájékoztatást ad a közgyűlés és bizottságainak a megyei önkormányzat hatás- és feladatköreit érintő jogszabályokról,
c) a közgyűlés elnökének irányításával biztosítja a közgyűlés és a bizottságok elé kerülő előterjesztések előkészítését,
d) beszámol a közgyűlésnek a hivatal munkájáról,
e) a hivatal tevékenységét érintő kérdésekben kapcsolatot tart az állami szervekkel,
f) gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres ön- és továbbképzéséről.
Az aljegyző
52. §
(1) A közgyűlés elnöke a jegyző helyettesítésére az Mötv. 27. § (3) bekezdése alapján – a jegyző javaslatára – pályázat útján aljegyzőt nevez ki. A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti és az aljegyző ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat. A jegyző, illetve aljegyző együttes akadályoztatása esetén a helyettesítést a Hivatal gazdasági vezetője, továbbá amennyiben a gazdasági vezető is akadályoztatva van, akkor a helyettesítést az elnök által kijelölt köztisztviselő látja el.
(2) A jegyzői állás betöltetlensége esetén a jegyzői feladatokat az aljegyző látja el. A jegyző és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Hivatal gazdasági vezetője látja el.
A megyei önkormányzati hivatal
53. §
A megyei önkormányzat közgyűlés a „Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzati Hivatal” elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre.
IV. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE ÉS VAGYONA
A költségvetés
54. §
(1) A megyei közgyűlés rendelettel állapítja meg éves költségvetését.
(2) A költségvetési törvényben meghatározott részletezésben és felépítésben - az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit betartva - meg kell tárgyalni az önkormányzat éves költségvetésének rendelet-tervezetét. A közgyűlés a rendelet-tervezettel kapcsolatban további követelményeket határozhat meg minősített többségű döntés alapján.
(3) A költségvetési rendelet-tervezetet a közgyűlés minden bizottsága véleményezi, mely véleményeket a rendelet-tervezettel együtt kell a közgyűlés elé terjeszteni.
Zárszámadás
55. §
A költségvetési évet követően a közgyűlés elnöke rendelet-tervezetet terjeszt elő a zárszámadásról. A rendelet-tervezet tartalmát és elkészítésének határidejét a vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
Az önkormányzat vagyona
56. §
(1) A megyei önkormányzat a vagyonát rendeletben határozza meg.
(2) A rendelet – a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és az Mötv. előírásain túl – meghatározza a forgalomképtelen, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat, valamint szabályozza azokat a feltételeket, melyek betartása mellett lehet az utóbbi vagyontárgyak felett rendelkezni.
(3) A megyei önkormányzat vagyonát vagyonleltár tartalmazza. A vagyonleltár elkészítéséért a közgyűlés elnöke felelős.
Ellenőrzés
57. §
Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat által irányított költségvetési szervek belső ellenőrzését – az Mötv. 119. § (3) bekezdése alapján a Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzati Hivatal által megbízott belső ellenőrrel látja el.
V. Fejezet
A MEGYEI NÉPSZAVAZÁS ÉS KÖZMEGHALLGATÁS
A megyei népszavazás
58. §
(1) Megyei népszavazást a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben foglaltakon túlmenően, akkor kell kitűzni, ha az a megye választójoggal rendelkező lakosságának – ide nem értve Hódmezővásárhely és Szeged megyei jogú város választójoggal rendelkező állandó lakosainak számát – legalább 20%-a kezdeményezésén alapul.
(2) A Területi Választási Iroda vezetőjének az aláírásgyűjtő-ív hitelesítésével kapcsolatos döntését a megyei önkormányzat honlapján (www.csongradcsanad.hu) közzé kell tenni.
(3) A népszavazásra irányuló kezdeményezésről a közgyűlés a legközelebbi ülésén, de legkésőbb a kezdeményezést követő 30 napon belül határoz.
(4) A megyei népszavazás lebonyolítása a megyei önkormányzat hivatalának közreműködésével történik.
(5) A megyei népszavazás költségeit a megyei közgyűlés finanszírozza, jogszerűségének biztosításában a jegyző működik közre.
A közmeghallgatás
59. §
(1) A megyei közgyűlés az Mötv. 54. §-ában meghatározott szabályok figyelembevételével évente közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatást a Csongrád-Csanád Megye Önkormányzatának honlapján (http://www.csongradcsanad.hu/) meg kell hirdetni.
(3) A (2) bekezdésben említett közmeghallgatás esetében a kihirdetés során biztosítani kell a javaslat tartalmának ismertetését. Ennek teljesítése a jegyző feladata.
(4) A közmeghallgatás során elhangzó felszólalások időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.
VI. Fejezet
TÁJÉKOZTATÁS KÉRÉSI, VÉLEMÉNY NYILVÁNÍTÁSI JOG
60. §
(1) Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés j) pontja alapján a megyei önkormányzatnak joga, hogy a helyi közügyekkel kapcsolatban a feladat – és hatáskörrel rendelkező szerv felé véleményt nyilvánítson, döntést kezdeményezzen és a szervtől tájékoztatást kérjen.
(2) Az elnök az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásához a témakör szerinti bizottság véleményét kikéri.
(3) Az elnök az (1) bekezdésében meghatározott jog gyakorlásáról és a megkeresett szervtől kapott válaszról a legközelebbi közgyűlési ülésen beszámol.
VII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
61. §
Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének 2/2023. (II. 21.) önkormányzati rendelete.
1. sz. melléklet a /2026. (IX. 18.) önkormányzati rendelethez (A közgyűlés által a közgyűlés elnökére és a bizottságokra átruházott hatáskörök)
2. sz. melléklet a /2026. (IX. 18.) önkormányzati rendelethez (Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Szabályzata a közgyűlés elé kerülő előterjesztések összeállításának, a határozatok végrehajtásának és a végrehajtásról történő beszámolásnak a rendjéről)
3. sz. melléklet a /2026. (IX. 18.) önkormányzati rendelethez (szervezeti ábra)
4. sz. melléklet a /2026. (IX. 18.) önkormányzati rendelethez (Csongrád-Csanád Megyei Közgyűlés bizottságainak szervezete és feladatai)
5. sz. melléklet a /2026. (IX. 18.) önkormányzati rendelethez (A Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzata)
6. sz. melléklet a /2026. (IX. 18.) önkormányzati rendelethez (Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat közfeladatai, szakmai alaptevékenységeinek kormányzati funkció szerinti besorolása)
7. sz. melléklet a /2026. (IX. 18.) önkormányzati rendelethez (Szabályzat a Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat képviselője vagyonnyilatkozatának nyilvántartásáról)
8. sz. melléklet a /2026. (IX. 18.) önkormányzati rendelethez (Csongrád-Csanád megyei képviselők választókerülete)
9. sz. melléklet a /2026. (IX. 18.) önkormányzati rendelethez (a Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének tagjai )
10. sz. melléklet a /2026. (IX. 18.) önkormányzati rendelethez (a képviselőcsoportok vezetőinek feladatai)
11. sz. melléklet a /2026. (IX. 18.) önkormányzati rendelethez (Csongrád-Csanád Megye Önkormányzatának nemzetközi kapcsolatai)
12. sz. melléklet a /2026. (IX. 18.) önkormányzati rendelethez (a területi nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások)
62. §
Ez a rendelet 2026. október 1-jén lép hatályba.