A Csongrád Megyei Önkormányzat a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdése, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV., az államháztartásról alkotott 1992. évi XXXVIII. törvényben , az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendeletben , valamint a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről alkotott 2010. évi CLXIX. törvényben foglalt rendelkezések alapján 2011. évi költségvetését az alábbiak szerint határozza meg:
I. fejezet
A Csongrád Megyei Önkormányzat 2011. évi költségvetése
1.
A rendelet
hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed a Csongrád Megyei Önkormányzatra, a közgyűlés szerveire, a Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatalára , a megyei önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre és költségvetési egységekre, valamint a támogatásban részesített jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.
2.
A
költségvetés címrendje
2. § A költségvetési rendeletben az egyes ágazati tevékenységek önálló címet, az ágazati feladatok ellátásában közreműködő önálló költségvetési szervek költségvetési alcímet alkotnak. A költségvetési alcímeken belül a részben önálló költségvetési szervek, valamint a költségvetési egységek további alcímeket képeznek, az alábbiak szerint:
Címszám: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek
Alcímszám: Önállóan működő költségvetési szerv
Kisebbségi önkormányzat
Jogcímszám: Működési bevétel/kiadás
Támogatások bevétele
Felhalmozási és tőkejellegű bevétel/kiadás
Támogatásértékű bevétel/kiadás
Véglegesen átvett pénzeszközök bevétel/kiadás
Támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele bevétel/kiadás
Értékpapír igénybevétele/bevétel
Támogatási kölcsönök visszatérülése és nyújtása bevétel/kiadás
Felhalmozási célú bevétel/kiadás
Hitel bevétel/kiadás
Jogcím-csoportszám: Bevétel: Saját működési/felhalmozási bevétel
Támogatás/támogatásértékű bevétel
Felügyeleti szervtől kapott támogatás
Kiadás: Önkormányzat kötelező feladatellátása
Önkormányzat nem kötelező feladatellátása
Előirányzat-csoportszám Működési bevétel/kiadás
Felhalmozási bevétel/kiadás
Kiemelt előirányzat-szám: Kiemelt előirányzatok
3.
Mérlegek és
kimutatások
3.§ (1) Az önkormányzat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht) 118. §-ában nevesített mérlegek és kimutatások tartalmát az alábbiakban határozza meg:
(a) Az önkormányzat összevont mérlege, elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzat mérlege: mérlegszerűen bemutatja a tárgyévi működési és felhalmozási célú költségvetési bevételeket és kiadásokat főbb költségvetési jogcímenként, valamint a hiányt finanszírozó pénzügyi műveleteket és azok egyenlegét.
(b) Az önkormányzat adósságállománya és az önkormányzat által nyújtott hitelek állománya: a kimutatás tartalmazza a tárgyévben tervezett hitelfelvételt összegszerűen, míg a tárgyévet megelőzően felvett hiteleket jogcímenként, összegszerűen lejárat, valamint - zárszámadáskor - hitelezők szerinti bontásban, továbbá a tárgyévben tervezett kölcsönnyújtást összegszerűen, a tárgyévet megelőzően nyújtott kölcsönöket összegszerűen lejárat szerint és adósonként megbontva.
(c) A több éves kihatással járó döntések kimutatása: tartalmazza a döntés azonosítóját, jogcímét, összegét, időbeli kihatását évenkénti bontásban összegszerűen és mindösszesen.
(d) A közvetett támogatások, adó-elengedések kimutatása: tartalmazza a jogcímet, a kedvezményezett megnevezését, a kedvezmény mértékét és összegét, valamint az adott kedvezmények összesített értékét.
(e) Az önkormányzat vagyonkimutatása: zárszámadáskor készül, és tartalmazza: az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. §-ában foglaltak szerinti tagolásban. Az ingatlanvagyont szemléltető kimutatás vagyonkezelő szervenként és ingatlanonként az alábbi adatokat tartalmazza: helység, cím, funkció, helyrajzi szám, bruttó érték és becsült forgalmi érték.
(2) Az (1) bekezdés (e) pontja szerinti vagyonkimutatás a könyvviteli mérlegben szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül tartalmazza:
a) a „0”-ra leírt, de használatban lévő, valamint használaton kívüli eszközök állományának eredeti bruttó értékét,
b) az önkormányzatok tulajdonában lévő, külön jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök (képzőművészeti alkotások, régészeti leletek, kép- és hangarchívumok, gyűjtemények, kulturális javak) állományát mennyiségben,
c) a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket (kezesség- valamint garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket), tételesen, az önkormányzatot terhelő esetleges fizetési kötelezettség értékének feltüntetésével.
4.
A
költségvetés főösszege, a hiány mértéke és finanszírozása
4.§ (1)
A Közgyűlés az önkormányzat 2011. évi költségvetésének
a) elsődleges és másodlagos költségvetési bevétele
összegét 17.283.095 eFt-ban,
b) elsődleges költségvetési kiadása összegét
18.141.967 eFt-ban,
c) másodlagos költségvetési kiadása
összegét 18.207.795 eFt-ban,
d) összes hiányát 924.700
eFt-ban
állapítja
meg.
(2) A költségvetési hiánya
finanszírozását külső forrás:
-
folyószámla-hitel igénybevételével
706.312 e Ft-ban,
-
likvid hitel felvételével
218.388 e Ft-ban
állapítja meg.
(3) Az (1) bekezdés (a) pontjában megállapított bevétel összegének cím, alcím, jogcímcsoport, jogcím, előirányzat-csoport és kiemelt előirányzat szerinti részletezését elkülönítetten és összesítve e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(4) Az (1) bekezdés (c) pontjában megállapított kiadás összegének cím, alcím, jogcímcsoport, jogcím, előirányzat-csoport és kiemelt előirányzat szerinti részletezését elkülönítetten és összesítve e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(5) Az (1) bekezdésben megállapított bevételi és kiadási előirányzatok működési és felhalmozási célú megoszlását valamint a költségvetési hiány finanszírozási műveleteit mérlegszerűen, tájékoztató jelleggel a 3. §-ban rögzített adat-tartalommal a 3. melléklet mutatja be.
(6) Az általános és a céltartalékok részletezését a 4. melléklet, az önkormányzat szervei által közvetlenül ellátott feladatok működési és felhalmozási kiadásait az 5-6. melléklet, az önkormányzat felügyelete alatt álló költségvetési szervek felhasználási kötöttséggel folyósítandó céltámogatásait a 7. melléklet tartalmazza. Az önkormányzat hitelállományáról, az adott kölcsönökről, a többéves kötelezettségvállalásokról, és az adott kedvezményekről a 8. melléklet, , az előirányzatok felhasználási ütemtervéről a 9. melléklet ad tájékoztatást. A költségvetési szervek engedélyezett létszámkeretét és az ehhez kapcsolódó illetménykeretet e rendelet 10. melléklete tartalmazza. Az önkormányzati finanszírozású intézmények napi élelmezési nyersanyagnormáit a 11. melléklete tartalmazza.
5.
Általános
tartalék
5.§ (1) Az általános tartalék eredeti előirányzata 91.628 e Ft, amelyből az I. félév folyamán a (3) bekezdés szerinti esetek finanszírozására legfeljebb ezen összeg 40%-a használható fel.
(2) Az általános tartalék terhére - a (3) bekezdésben foglalt esetek kivételével - a közgyűlés vállal kötelezettséget.
(3) Az előre nem várt rendkívüli helyzetekben, a vis maior esetekben, valamint a jogszabályi előírásokon alapuló, az önkormányzati kötelező feladat-ellátással kapcsolatban felmerülő azonnali fizetési kötelezettségek fedezetéről a közgyűlés elnöke dönt a közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett.
6. Céltartalék
6.§ (1) A céltartalékon belül 70.000 e Ft ingatlan-karbantartási és felújítási célokra fordítható.
(2) Az ingatlan-karbantartási és felújítási céltartalék –pályázat kiírása utáni - felosztásáról a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság javaslata alapján a közgyűlés elnöke dönt.
(3) A kórházak likviditási helyzete stabilizálására a céltartalékok között elkülönített 20.000 e Ft-ból az elnök átruházott hatáskörben az adósságállomány – napi ütemezéssel történő – rendezésére jogosult, abból a célból, hogy a lejárt tartozásállomány ne érje el a 90 napot. Az intézkedéshez a kórházak a tartozásállományukról 80-85, valamint a 86-89 napos lejárati határidős bontásban, valamint pénzügyi helyzetükről (cash flow formájában) naponta kötelesek adatot szolgáltatni.
Ezen keret ütemezett felhasználásról, a közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett az elnök jogosult.
(4) Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Nonprofit Kht. működőképessége biztosítása érdekében, a központi költségvetésben számára megállapított közvetlen támogatás igénybevételi lehetőségéig 70.000 e Ft kölcsön biztosítható.
Ezen keret ütemezett felhasználásról, a közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett az elnök jogosult.
(5) A (3) bekezdésben megfogalmazott pénzügyi keret igénybevétele intézmény fenntartói támogatásnak minősül, visszatérítési kötelezettséggel. A visszatérítendő támogatás igénybe vehető teljes összegét, a folyósítás egyéb feltételeit, valamint a visszafizetés határidejét (a ténylegesen igénybe vett összeg folyósítás üteméhez igazodóan, azt követő 1 naptári éven belül) a támogató és a támogatott külön megállapodásban rögzíti.
(6) A brüsszeli iroda működtetésére 5.008 e Ft került elkülönítésre. Ezen keret ütemezett felhasználásról, a közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett az elnök jogosult
(7) A Móra Ferenc Múzeum M43 autópályával kapcsolatos ásatási munkálatai 2012. évi kiadásai pénzügyi fedezetének biztosítására 72.000 e Ft céltartalék került beállításra.
7. Az önkormányzati szintű feladatellátást
szolgáló előirányzatok felhasználása, módosítása
7.§ (1) A közgyűlés elnöke gondoskodik a 2011. évi költségvetésben az önkormányzatot, valamint a hivatalt megillető bevételek beszedéséről, ennek érdekében szerződéseket köthet és módosíthat – ide értve a vagyonhasznosításához kötődő döntéseket is – valamint intézkedéseket tesz a jóváhagyott kiadási előirányzatok célirányos felhasználására.
(2) Amennyiben 2011. év folyamán az Országgyűlés, a Kormány, a központi költségvetés fejezete vagy elkülönített állami pénzalap pótelőirányzatot biztosít az önkormányzat számára, arról a közgyűlés elnöke a soron következő ülésen ad tájékoztatást.
(3) A költségvetési kapcsolatokból származó támogatási előirányzat zárolásáról a közgyűlés elnöke haladéktalanul tájékoztatja a közgyűlést.
(4) . Az 5. mellékletben szereplő, az önkormányzati szervek közvetlen feladat-ellátási körébe tartozó előirányzatok felhasználására – a 8.§ (1)-(2) bekezdése kivételével – a közgyűlés elnöke jogosult.
(5) A közgyűlés elnöke a közgyűlés ülései között időszakban 30 millió Ft összeghatárig szükség esetén a költségvetés kiemelt előirányzatai közt átcsoportosítást hajthat végre, a 8. §-ban foglaltak kivételével. Az átcsoportosításról a közgyűlést utólag tájékoztatni kell, azt a költségvetési rendeleten át kell vezetni.
8.§ (1) A rendelet 5. mellékletének „II. Nem kötelező feladatok Egyéb támogatás” c. fejezetében Környezetvédelmi Alap, a Roma kisebbségi, a Települési polgárőr alap, előirányzatának felhasználásáról a közgyűlés szakbizottságai és a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság javaslata alapján a közgyűlés elnöke dönt.
(2) A rendelet 5. mellékletének „II. Nem kötelező feladatok Egyéb támogatás” c. fejezetében a „Sportalap (diák,- és tömegsport) előirányzatainak felhasználásáról az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság dönt.
(3) A célhoz kötött állami támogatások, a meghatározott célra átvett pénzeszközök - amennyiben a feladat megvalósítása önkormányzati pótlólagos pénzügyi forrásokat nem igényel - az adott célra a közgyűlés jóváhagyása nélkül is felhasználhatók. Az előirányzatok módosítására vonatkozó indítványt a közgyűlés soron következő ülésére be kell terjeszteni.
8. Pénzeszközátadások, támogatások
9.§ (1) A megyei önkormányzat felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek által ellátott feladatokra a megyei önkormányzat részére folyósított normatív állami hozzájárulást – a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 3. mellékletében foglaltak alapján – az érintett települési önkormányzat részére minden hónap 30. napjáig kell továbbutalni. A közgyűlés elnöke a települési önkormányzatokkal a normatív állami hozzájárulás átadásáról 2011. március 31.-ig megállapodást köt.
(2) Önkormányzati támogatásban – céljelleggel – az éves költségvetésében egyedileg meghatározott szervezetek, valamint a Magyarországon, valamint határainkon túl működő, a megyei önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatellátásához kötődő non-profit szervezetek, így különösen az államháztartási szervezetek, közhasznú társaságok, közalapítványok, alapítványok és társadalmi szervezetek részesülhetnek.
(3) A cél jelleggel támogatott szervezetek, a részükre juttatott összegek felhasználásáról kötelesek elszámolni. A támogatás alapjául szolgáló megállapodásban vagy határozatban rögzíteni kell:
a) a támogatott szervezet megnevezését, székhelyét (telephelyét), bankszámlaszámát, a képviseletében eljáró személy nevét,
b) a támogatott szakmai feladat megnevezését,
c) a támogatás felhasználási jogcímét,
d) a támogatással történő elszámolás határidejét,
e) a támogatást nyújtó önkormányzat ellenőrzési jogosultságát mind a felhasználás, mind az elszámolás tekintetében – ide értve a helyszíni ellenőrzés lehetőségét is – valamint,
f) a támogatás jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogatási összegre vonatkozó visszafizetési kötelezettségét.
(4) Amennyiben a támogatott szervezet az előírt elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, részére további támogatás nem nyújtható.
(5) Az önkormányzat költségvetéséből támogatás nem nyújtható azon szervezetnek, amelynek esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása van.
(6) A (1)-(2) bekezdés szerinti döntések az önkormányzat számára éven túli költségvetési kihatással nem járhatnak.
9. Felhalmozási és dologi előirányzatok
10.§ (1) Az egyedileg meghatározott beruházási, felújítási feladatok előirányzatainak megállapításáról, módosításáról a közgyűlés dönt, kivéve a 7. § (5) bekezdésben foglalt eseteket. Jelen bekezdésben szabályozott előirányzatok célirányos felhasználásáról a közgyűlés elnöke rendelkezik.
(2) A rendelet 6. számú mellékletének II. Fejezet 1. pontja szerinti „Pályázati önerő” című fejezetében szereplő előirányzatok felett a közgyűlés dönt.
(3) A közbeszerzési értékhatárt el nem érő, de 2.500 eFt+ÁFÁ-t meghaladó kötelezettségvállalások esetén a szerződésekről, megrendelésekről – a művészeti alkotások és előadóművészeti szolgáltatás kivételével - legalább 3 ajánlat bekérésével, a legelőnyösebb ajánlattevő kiválasztásával kell dönteni.
(4) A pályázatok benyújtására bruttó 15.000 eFt önerő értékhatárig, a közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett a közgyűlés elnöke jogosult.
(5) A dologi előirányzatok pénzmaradványát terhelő kötelezettségek pénzügyi rendezése - a pénzmaradvány jóváhagyásáig - előirányzat képzése nélkül is végrehajtható.
10.
Hitelek
igénybevétele
11.§ (1)A költségvetési rendeletben meghatározott feladatok végrehajtása, a likviditás megőrzése érdekében az önkormányzat számlavezető pénzintézetétől felvehető folyószámlahitel összegének felső határa 3 milliárd Ft. Ezen összeghatárig a folyószámlahitelt nyújtó pénzintézet kiválasztására és a megállapodás aláírására a közgyűlés elnöke jogosult.
11.
Egyéb
előírások
12.§ (1) A képviselők tiszteletdíjáról, természetbeni juttatásáról és költségtérítéséről szóló többször módosított 2/1999. (III.1.) Kgy. rendelet 2. § (1) bekezdésében megállapított alapdíj összege 100.490 Ft.
(2) A köztisztviselői illetmények, és a hivatalban foglalkoztatott, egyéb bérezési rendszerhez tartozó munkavállalók juttatásai a tárgyhót követő hó tizedike, a képviselői tiszteletdíjak és költségtérítések szintén a tárgyhót követő hó tizedikén esedékesek. Amennyiben a tárgyhó tizedik napja munkaszüneti nap, a juttatások a tizedikét megelőző munkanapon esedékesek. A juttatások kifizetése bankszámlára való átutalással történik. Az átutalásról az esedékesség előtti munkanapon kell intézkedni.
(3) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátások formáiról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 15/2000. (XI.30.) m.ör. 4. § (2) bekezdése alapján az intézményi térítési díj egy napi összege az önköltség 25 %-a, amely 2011. évben 853 Ft.
II. fejezet
A költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó előírások
Előirányzatok felhasználása, módosítása
1. Intézményi saját bevételek
13.§ (1) Az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek saját bevételeik beszedésére, a jogszabályi előírások, és a közgyűlés felhatalmazása alapján saját hatáskörben kötelesek intézkedni.
(2) A bevételi előirányzatoktól való elmaradás esetén a költségvetési szerv köteles kezdeményezni az elmaradásnak megfelelő összegben a bevételi és kiadási előirányzatok csökkentését.
(3) Az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek – 1 millió forint egyedi értékhatárt meghaladó bevételt eredményező szerződés megkötéséről – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a közgyűlés elnökével előzetesen egyeztetnek és a szerződés megkötését követően 5 munkanapon belül a közgyűlés elnökét tájékoztatják.
(4) Az állami fejlesztések keretében megvalósuló közútépítések és járulékos munkái (megelőző régészeti feltárások) esetében a 12. § (3) bekezdésben foglalt értékhatár 10 millió Ft. Az 50 millió Ft felett a közgyűlésnek az előzetes hozzájárulása szükséges a szerződés megkötéséhez.
(5) Az önkormányzati felügyelet alatt álló költségvetési szervek bevételi többleteiket - ide nem értve a térítési díj-jellegű bevételi többleteket – a közgyűlés elnökének előzetes engedélyével használhatják fel ennek megfelelően bevételi és kiadási előirányzataikat utólag, a közgyűlés költségvetési rendelet-módosítása alapján változtathatják meg. Kiemelt bevételi jogcím többletteljesítése esetén – amíg a bevételi főösszeg teljesítése nem éri el az előirányzatot – az intézményi költségvetési bevételi előirányzattöbblet-felhasználási kérelme csak szerződés alapján, meghatározott célra átvett pénzeszközök átvétele esetében kezdeményezhető
(6) Az (5) bekezdés szerinti bevételi többlet terhére elsősorban a dologi kiadások, indokolt esetben a többletbevétellel összefüggő feladatok ellátásához szükséges mértékű személyi kiadások és munkaadókat terhelő járulékok, valamint a felhalmozási kiadások előirányzatának módosítása kezdeményezhető.
(7) Az önkormányzat irányítása alá tartozó önállóan gazdálkodó költségvetési szervek a bevételi többlet terhére az (5) bekezdésnek megfelelő előirányzat-módosítási kérelmükről – azt részletesen indokolva – folyamatosan tájékoztatják a közgyűlés elnökét. Az önkormányzat hivatala által felülvizsgált előirányzat-módosítási kezdeményezések költségvetési rendeleten való átvezetésére a közgyűlés elnöke – jóváhagyás esetén - a közgyűlés soron következő rendes ülésén, legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló önkormányzathoz történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig tesz javaslatot. A közgyűlés ennek alapján költségvetési rendeletét a következő soros ülésén, de legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló önkormányzathoz történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig – december 31-i hatállyal – módosítja.
(8) A térítési díjbevételi többlet az önkormányzati támogatás összegét csökkenti.
2. Személyi juttatási előirányzatok
felhasználása, módosítása
Létszámgazdálkodás
14.§ (1) A bérfizetési nap a tárgyhót követő hó tizedike. Amennyiben a bérfizetési nap munkaszüneti napra esik, a bérfizetési nap a tizedikét megelőző utolsó munkanap. A munkabérek átutalásáról a munkáltató a bérfizetési napot megelőző munkanapon jogosult intézkedni.
(2) A költségvetési szervek személyi juttatási előirányzatai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti garantált illetményekre nyújtanak fedezetet. Ezen felüli, munkáltatói intézkedésen alapuló illetményemelés - a 2 %-os kereset-kiegészítés kivételével - önkormányzati támogatásból nem finanszírozható. A személyi juttatások előirányzatának átmeneti megtakarítása terhére az adott költségvetési évre vonatkozóan állapítható meg kiadás, tartós kötelezettség azonban nem vállalható.
(3) Az oktatási intézmények esetében az engedélyezett létszámkereten belül a szakmai létszámnál meghatározott „rugalmas” létszámkeret terhére betölthető álláshelyekre határozott idejű kinevezéssel, túlórával, óraadói megbízással történhet foglalkoztatás. A törzs-létszámkeret terhére határozatlan időre kinevezett pedagógusok alkalmazhatók.
(4) A személyi juttatási előirányzat megállapítása, módosítása csak a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának egyidejű és arányos változtatásával történhet.
(5) A költségvetési szerv szakmai feladatai ellátásához - a dologi kiadások között elszámolható, számla ellenében kifizetésre kerülő - szellemi tevékenység végzésére abban az esetben vállalhat kötelezettséget, ha az adott feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel és végzettséggel rendelkező személyt nem foglalkoztat, és az adott feladat ellátása nem szerepel az intézmény által foglalkoztatott munkavállalók munkaköri leírásában.
(6) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében végzett szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére a dologi kiadások között eredeti előirányzatként elkülönítetten megtervezett összeg csak a személyi juttatások egyidejű átcsoportosításával növelhető. Az erre vonatkozó kérelmeket a közgyűlés elnöke engedélyezi.
(7) Amennyiben a költségvetési szerv saját bevételi előirányzata terhére is foglalkoztat munkavállaló(ka)t, a bevételi tervtől való elmaradás esetén olyan időpontban köteles a szükségesnek tartott létszám-intézkedéseket megtenni, hogy a ténylegesen realizálható bevétel nyújtson fedezetet a foglalkoztatás, és az esetleges létszámleépítés teljes költségére. A saját bevétel terhére foglalkoztatott munkavállalók személyi juttatásai, járulékai önkormányzati támogatás terhére nem finanszírozhatóak.
(8) Saját bevétel terhére történő foglalkoztatás esetén új munkaszerződés vagy kinevezés csak határozott időre, az adott költségvetési évre vonatkozóan történhet.
(9) Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek (ide értve az önkormányzat Hivatalát is) a rendszeres személyi juttatások előirányzatát csak a betöltött álláshelyekkel összefüggésben használhatják fel.
A be nem töltött álláshelyekre jutó, 30 nap után, ilyen jogcímen képződő személyi juttatás és járulékai maradványáról az intézmények kötelesek az irányító szervet tájékozatni.
A fenti bekezdésben említett jogcímmel azonos elbírálás alá esik a fizetés nélküli szabadság és a hosszabb, egy hónapot meghaladó betegség is.
Az önkormányzat ezen tételekből céltartalékot képez, amely felhasználásáról indokolt esetben a Közgyűlés dönt.
3. Egyéb előirányzat-gazdálkodással kapcsolatos
előírások
15.§ (1) A költségvetési szervek számára jóváhagyott kiemelt kiadási előirányzatok és az ehhez kapcsolódó önkormányzati támogatási előirányzatok kötöttek, ezek között a költségvetési szerv saját hatáskörben átcsoportosítást nem végezhet, a kiemelt előirányzatoktól a felhasználás során nem térhet el. A kiemelt előirányzatokon belül a céltámogatás kivételével – a jogszabályok figyelembevételével – a költségvetési szerv szabadon dönthet az előirányzatok átcsoportosításáról vagy felhasználásáról.
(2) A költségvetési szerv a jóváhagyott előirányzatain belül, beleértve létszámkeretét is, köteles gazdálkodni.
(3) Az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek a bruttó 1.000 e Ft egyedi értékhatárt meghaladó kötelezettségvállalásáról a közgyűlés elnökével előzetesen egyeztetnek és a kötelezettségvállalást követően 5 munkanapon belül a közgyűlés elnökét tájékoztatják.
Ezen előírás az azonos feladatellátási körben, egyező időpontban tett egyedi kötelezettségvállalásokra vonatkozik, azok nem választhatók külön.
(4) A saját hatáskörben végzett felhalmozási és felújítási feladatok nem veszélyeztethetik a költségvetési szerv folyamatos és biztonságos működését.
(5) A költségvetési szervek a kiemelt előirányzataikon belül a részelőirányzatok között saját hatáskörben hajthatnak végre átcsoportosítást. Kiemelt előirányzataik között - tekintettel a 7. § (5) bekezdésében foglaltakra is - átcsoportosításokat kizárólag a közgyűlés jogosult végrehajtani.
(6) Az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott költségvetési szervek saját hatáskörben az éves költségvetésük bevételi és kiadási főösszegét, kiemelt és céljellegű előirányzataik módosítását, az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközökkel összefüggésben – a teljesített feladatnak megfelelően folyósított összegig saját hatáskörben kezdeményezhetik.
(7) Az önkormányzat által finanszírozott költségvetési szervek a szakképzési hozzájárulásból beszerzett eszközök, berendezések működtetésével kapcsolatban a szakképzési hozzájárulás felhasználására vonatkozó, jogszabályban meghatározott mértékkel megegyezően kötelesek az erre a célra átvett pénzeszköz teljes összegéből a működtetésre fordítani.
(8) Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv pótelőirányzatra vonatkozó kérelmét az I-III. negyedévi teljesítési adatok lezárását követően adhatja be, a IV. negyedév várható kiadásainak tételes kimutatása mellett.
(9) Az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek tárgyéven túli fizetési kötelezettséget költségvetési előirányzataik terhére – a folyamatos teljesítésű közüzemi szolgáltatások kivételével – kizárólag a közgyűlés elnöke engedélyével vállalhatnak.
(10) Az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerveknél a intézményvezető külföldi kiküldetését az Elnök hagyja jóvá. Valamennyi külföldi kiküldetéssel kapcsolatos ill. felmerülő valamennyi intézményi költség csak a költségvetésben jóváhagyott pénzügyi keret és/ vagy saját bevétel terhére rendezhető.
Az önkormányzat tisztségviselő ill. a közgyűlés tagjai külföldi kiküldetési költségei a közgyűlés elnökének jóváhagyása alapján számolhatók el.
(11) Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek – kivéve az önkormányzat Hivatala – esetében a tárgyhónapban esedékes, teljes (beleértve a személyi jellegű kifizetéseket is) intézmény-finanszírozás nem lehet magasabb, mint az időarányosan járó támogatás. Az ettől való eltérést az intézmény a fenntartó felé esedékességkor, a vonatkozó hónapot megelőző hónap 25. napjáig nyújtja be. A kérelmet a Gazdasági, Intézményi Osztály által a pénzforgalmi adatokból összeállított szakmai anyag alapján a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság engedélyezi, valamint megjelöli az ezek után a tárgyhónapban az intézményi működésre járó összeget.
4. Pályázatok
16.§ (1) A költségvetési szerv pályázati tevékenysége, pénzeszköz átvételére vonatkozó megállapodása kizárólag az alapító okiratban megjelölt alapfeladat-ellátás minőségének javítására irányulhat.
(2) Amennyiben a tervezett pályázat megvalósítása, a pénzeszköz átvételére vonatkozó megállapodás végrehajtása
a) az önkormányzatnak vagy a költségvetési szervnek költségvetési kötelezettséget (pályázati önrészt, valamint működtetési többletköltséget) jelent, vagy
b) a megvalósítás tervezett teljes költsége a bruttó 1.000 e Ft-ot meghaladja, vagy
c) az alapfeladat-ellátás volumenének növekedését és ezzel összefüggésben működési többlet-költséget eredményezne, vagy
d) a fenntartó részéről támogató nyilatkozatot igényel,
a pályázat beadása előtt a költségvetési szerv köteles a közgyűlés elnökének engedélyét kérni.
A kérelmet – a szükséges dokumentumokkal és a tervezett feladat indoklásával – a pályázat benyújtási határideje előtt legalább 15 munkanappal meg kell küldeni.
(3) A bruttó 1.000 e Ft összeghatár alatti, a teljes fenntartási időszakban költségvetési kötelezettséget nem jelentő, és csak az alapfeladat-ellátás minőségének javítására irányuló pályázatokról az intézmény önállóan dönt.
(4) Az intézményeknek az általuk megkötendő valamennyi, értékhatártól függetlenül, pályázat alapján készített, átvett pénzeszközre vonatkozó megállapodást engedélyezés, vagy tájékoztatás céljából a közgyűlés elnökének meg kell küldeniük.
5. Pénzmaradvány elszámolása
17. § (1) Az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek pénzmaradványát az önkormányzat hivatala vizsgálja felül, és azt a közgyűlés hagyja jóvá a zárszámadási rendeletével egyidejűleg.
(2) A 2011. év után képződő, 2012. évi pénzmaradvány elszámolása során elvonásra kerül:
a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg. Végleges feladatelmaradásnak minősül – többek között - a normatív állami támogatások esetében a mutatószám tervezettől való elmaradása, valamint a – mutatószám alakulásától függetlenül – a kötött felhasználású normatív állami támogatások fel nem használt része.
b) az önkormányzat által meghatározott célra rendelkezésre bocsátott, az adott cél megvalósításához fel nem használt és áthúzódó pénzügyi teljesítési kötelezettséggel nem terhelt összeg,
c) az év közben a költségvetési szerv által igényelt, önkormányzati támogatásból finanszírozott pótelőirányzat adott célra fel nem használt része, vagy az indokolatlanul kért pótelőirányzat összege. A jóváhagyott pótelőirányzatból indokolatlan az az összeg, amely év végén a költségvetési szervnél kötelezettségvállalással nem terhelt, szabad pénzmaradványként rendelkezésre áll.
d) az engedélyezett létszámkerethez kötődő személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat maradványa, amennyiben az a feladatellátás folyamatos viteléhez jogszabály szerinti formában nem került felhasználásra és a létszámkeret három hónapon túl betöltetlen volt
e) a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának önkormányzati támogatással fedezett, vagy arányos részének maradványából azon összeg, amely nem kapcsolódik a személyi juttatások előirányzatának járulékköteles maradványához
f) a költségvetés tervezésekor figyelembe vett feladatmutató elmaradásával arányos támogatás
g) az intézményi ellátási díjbevételek módosított előirányzatot meghaladó többlete
h) Gazdasági szükséghelyzetben az intézmények kötelezettségvállalással le nem kötött kiadási előirányzat-maradványai, valamint a kötelezettségvállalással le nem kötött bevételi előírás-maradványai és bevételi többletei, ez utóbbi esetben beleértve az átvett pénzeszközök körét is (kivéve az elszámolási kötelezettségen alapulókat).
Gazdasági szükséghelyzetnek minősül, ha az önkormányzat 2010. december 31-i működési hitelállománya meghaladja a 300 millió Ft-ot, vagy a 2011. évi költségvetési rendeletben jóváhagyott költségvetési hiány (a fejlesztési és működési jellegű hiány együttes értéke) meghaladja az 1 milliárd Ft-ot.
(3) A pénzmaradvány elszámolása során kötelezettségvállalásnak minősül:
a) a 2010. évi előirányzat terhére írásban vállalt, az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Kormány rendeletben (továbbiakban: Ámr.) szabályozott kötelezettségek.
b) a mérleg szerinti záró szállítói állományból azon számlák értéke, amelyek 2011. évi teljesítési dátummal kerültek kiállításra, és amelyek pénzügyi teljesítése 2012. március 31-ét megelőző időpontban esedékes, továbbá a mérlegben tárgyévi kötelezettségvállalásként kerültek elszámolásra. Folyamatos szolgáltatások (villany, víz, gáz, telefon, stb.) esetében – a számlák teljesítési dátumától függetlenül – 2011. évre legfeljebb 12 havi költség vehető figyelembe.
c) kötelezettségvállalásnak minősül a szakképzési hozzájárulás tárgyévben fel nem használt része.
(4) A költségvetési szervnek a jóváhagyott előző évi pénzmaradványát a tárgyévben, a pénzmaradvány teljes összegére vonatkozó előirányzat-módosítás után fel kell használni, amelyről azonnal köteles tájékoztatni a felügyeleti szervet.
A felhasználási kötelezettség nem terjed ki a 15. § (9) bekezdése figyelembevételével aláírt szerződésből adódó többéves kötelezettségvállalásra.
(5) A pénzmaradványt terhelő kötelezettségek pénzügyi rendezése - a pénzmaradvány jóváhagyásáig - előirányzat képzése nélkül is végrehajtható.
(6) A pénzmaradvány felülvizsgálata során a költségvetési szerv a (2) bekezdés szerinti elvonások meghatározásához szükséges adatokat az általa vezetett analitikus nyilvántartásokkal, valamint a (3) bekezdés szerinti kötelezettségvállalások összegét a kötelezettségvállalást igazoló bizonylatok másolatával köteles igazolni.
(7) A pénzmaradvány hivatali felülvizsgálata a költségvetési szerv számviteli-pénzügyi nyilvántartásaiban, kimutatásaiban (mérleg, főkönyvi kivonat, pénzforgalmi jelentés) szereplő adatok alapján történik, ezektől eltérni indoklással sem lehet. Az egyes nyilvántartások, kimutatások adatai közötti összhangot, a kötelező egyezőségek érvényesülését a pénzmaradvány felülvizsgálata során a felülvizsgálatot végzőnek ellenőrizni kell.
(8) Az önállóan működő költségvetési szervek pénzmaradványát az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervekre megállapított szabályok szerint kell megállapítani.
(9) Az OEP által finanszírozott egészségügyi intézmények pénzmaradványának felülvizsgálata során az e rendeletben foglalt előírásokat az önkormányzati támogatásból finanszírozott feladatokra vonatkozóan kell alkalmazni, az esetlegesen képződő szabad pénzmaradvány összege az önkormányzat működési célú hitelkeretének csökkentésére igénybe vehető.
(10) A 2011 évi zárszámadás során az önkormányzatnál képződő, feladattal nem terhelt pénzmaradvány összegét, valamint az önkormányzati fenntartású költségvetési szervektől elvonható összeget az e rendeletben jóváhagyott működési és fejlesztési célú hitel előirányzatának csökkentésére, vagy az e rendeletben jóváhagyott – a megyei önkormányzat kötelező feladat ellátását szolgáló – felhalmozási feladatok fedezetére kell fordítani.
6. Adatszolgáltatási kötelezettségek
18.§ (1) Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek gazdálkodásukról – figyelemmel az Áht.-ban, valamint az Ámr.-ben megfogalmazott adatszolgáltatási kötelezettségekre is – az alábbi információs jelentéseket szolgáltatják a fenntartónak:
a) Időközi költségvetési jelentés az Ámr. szerint, a tárgynegyedévet követő hónap 10.-éig.
b) Időközi mérlegjelentés az Ámr. szerint, a tárgynegyedévet követő hónap 15.-éig, valamint a IV. negyedévre vonatkozóan a következő év január 31.-ig.
c) Éves mérlegjelentés, az éves beszámoló benyújtásával egyidejűleg.
d) Negyedéves jelentés a létszámadatok és a költségvetési alapokmányban megjelölt feladatmutatók alakulásáról, a tárgynegyedévet követő hó 10.-éig
e) Havi pénzforgalmi adatok című jelentés – a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig.
f) Havi beszámoló a lejárt határidejű tartozásokról a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig. Lejárt határidejű tartozás-állomány esetén a dekádonkénti bontásban elkészített szállítói analitikát is mellékelni kell.
g) Önkormányzati támogatás havi ütemterve – a tárgy hónapot megelőző hónap utolsó munkanapjáig.
h) Havi létszám- jelentés a 30 napon túli betöltetlen álláshelyekről, valamint az ezzel összefüggésben képződött személyi juttatások és járulékaik összegeiről.
i) Havi jelentés a tervet meghaladó saját bevételekről
(2) Az Áht. 15/B §-ának (1) bekezdésében foglalt, a nettó 5 millió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó összegű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon, vagy vagyoni értékű jog átadására vonatkozó szerződésekről a költségvetési szerv a hivatkozott jogszabály előírásainak megfelelő adattartalommal a kötelezettségvállalás időpontjától számított 30 napon belül szolgáltat adatot a megyei főjegyző részére, az önkormányzati közzétételi kötelezettség teljesítéséhez.
(3) Egyéb információs igények felmerülése esetén a közgyűlés elnöke eseti adatszolgáltatásokat is elrendelhet.
(4) Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek az Áht-ban, illetve az Ámr-ben meghatározott, kötelezően közzéteendő közérdekű adataikról az ott meghatározott határidőben szolgáltatnak információt.
7. Önkormányzati biztos kirendelése
19. § (1) Ha az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv 30 napon túli, elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, vagy egyébként a 150 millió forintot, és e tartozását egy hónapon belül nem tudja 30 nap alá szorítani, akkor a Közgyűlés a költségvetési szervnél önkormányzati biztost jelöl ki.
(2) Az önkormányzati biztos kirendelésével összefüggő valamennyi kiadás az önkormányzat által finanszírozott költségvetési szervek esetében az önkormányzatot, míg az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott költségvetési szervek esetében a költségvetési szervet terheli.
8. Bankszámlavezetés, betételhelyezés
20. § (1) Az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek költségvetési elszámolási számláikat az önkormányzat bankszámlavezető pénzintézeténél vezethetik.
(2) A költségvetési szervek pénzügyi finanszírozása – kivéve az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott költségvetési szerveket – önkormányzati kincstáron keresztül bonyolódik, amely során a költségvetési szerv az önkormányzat hivatala által meghatározott tartalommal, formában és időszakonként pénzellátási tervet készít. Az önkormányzat hivatala a költségvetési szervek pénzellátási terve, de elsődlegesen az intézmény saját bevételi forgalma figyelembe vételével intézkedik a számlavezető pénzintézet felé az intézmény költségvetési támogatásáról.
(3) Az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott költségvetési szervek bejelentési kötelezettség nélkül helyezhetik el pénzeszközeiket tartós betétként.
(4) Az önkormányzat szabad pénzeszközeivel összefüggésben a szerződés megkötésére, bevétellel kapcsolatos pénzügyi műveletek végzésére, a közgyűlés által meghatározott célokra történő kiadások végrehajtására az elnök jogosult, a közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett.
(5) Az önkormányzat kötvénykibocsátásból származó bevételeinek legfeljebb egy évre történő lekötésére – a közgyűlés által meghatározott beruházások forrásigényével összhangban – a legalább három legjobb pénzintézeti vagy befektető szervezettől származó ajánlat bekérésével, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság előzetes véleményével az elnök jogosult.
9. A költségvetési szervekre vonatkozó egyéb
előírások
21. § (1) Az önkormányzat irányítása alá tartozó önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a 2010 december 31-én fennálló, összesen 100 e Ft-ot meg nem haladó követelését az önkéntes teljesítésre történő felhívástól számított 6 hónap elteltével saját hatáskörben törölheti. A követelés törléséről a közgyűlés elnökét tájékoztatni kell.
(2) A fordított adózás alá eső ügyletekre vonatkozó szerződések megkötésekor a szerződő feleknek közösen és egybehangzóan nyilatkozniuk kell arról, hogy esetükben a fordított adózás alá eső jogügylet valamennyi törvényi alkalmazási feltétele fennáll és az adott ügylet vonatkozásában a fordított adózás alá eső általános forgalmi adót a termék megrendelője vagy a szolgáltatás igénybevevője fizeti meg.
(3) A költségvetési évről december 31-i fordulónappal készített, könyvviteli mérlegekben kimutatott eszközöket és forrásokat – ide értve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – kétévente kell leltározni, amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, az eszközökről és forrásokról folyamatosan, részletező nyilvántartása történik, mennyiségben és értékben. A leltározás végrehajtását leltárral kell alátámasztani.
(4) A közérdekű adatoknak az önkormányzat internetes honlapján történő közzétételéről a megyei főjegyző gondoskodik.
(5) A közgyűlés az irányítása alá tartozó költségvetési szervek 2011. évi élelmezési normáját a rendelet 11. sz. melléklete határozza meg. A költségvetési szerv a meghatározott élelmezési normánál magasabb mértékű normát is alkalmazhat, azonban többlet önkormányzati forrást nem igényelhet, a szükséges fedezetet saját bevételből kell biztosítania.
(6) Az önállóan működő és gazdálkodó és az önállóan működő költségvetési szervek közötti munkamegosztás rendjéről szóló megállapodás jóváhagyása a közgyűlés hatásköre.
(7) Az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek használatába adott, a Csongrád Megyei Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok és ingó vagyontárgyak biztosításáról a közgyűlés elnöke intézkedik.
III. fejezet
Záró rendelkezések
22.§ E rendelet 2011. február 14. napján lép hatályba, rendelkezéseit 2011. január 1.-i visszamenőleges hatállyal kell alkalmazni. A rendelet kihirdetésével egyidejűleg az átmeneti költségvetési gazdálkodás 2011. évi szabályairól szóló 18/2010. (XII.15.) rendelet hatályát veszti.
Magyar
Anna s.k. Dr.Kovalcsik
Andrea s.k.
közgyűlés
elnöke megyei
főjegyző
Megalkotta a Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2011. február 12. napján tartott ülésén. Kihirdetve a megyei önkormányzat honlapján (www.csongrad-megye.hu) 2011. február 14. napján.