Kivonat
a Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzata Közgyűlése 2025. február 14. napján tartott rendes, nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből
3/2025. (II.14.) Kgy. hat.
Tárgy: Csongrád-Csanád Vármegye Gazdasági Programja a 2025-2029 évekre
Határozat
Csongrád-Csanád Vármegye Közgyűlése megtárgyalta a „Csongrád-Csanád Vármegye Gazdasági Programja a 2025-2029 évekre” tárgyában készített előterjesztést és a következő döntést hozza:
1. A Csongrád-Csanád Vármegyei Közgyűlés a Csongrád-Csanád Vármegyei Önkormányzat 2025-2029. évekre vonatkozó gazdasági programját a határozat melléklete szerint elfogadja, egyben felhatalmazza elnökék annak ellenjegyzésére és közzétételére.
2. A Csongrád-Csanád Vármegyei Közgyűlése felkéri elnökét, hogy a Gazdasági Program célkitűzéseit az éves költségvetési koncepciók összeállításakor vegye figyelembe.
A határozatról értesítést kapnak:
A határozatról értesítést kapnak:
1. A közgyűlés elnöke
2. dr. Égető Gábor jegyző
3. Irattár
K. m. f.
|
Mágori András s.k. vármegyei közgyűlés elnöke |
dr. Égető Gábor s.k. jegyző |
A kivonat hiteléül:
CSONGRÁD-CSANÁD VÁRMEGYE
GAZDASÁGI PROGRAMJA
2025-2029
a 3/2025. (II.14.) Kgy. határozat 1. számú melléklete
Készítette: Csongrád-Csanád Vármegyei Önkormányzati Hivatal
2025.
1. Jogszabályi háttér
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116.§ alapján a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős.
A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól.
A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják.
A gazdasági program, fejlesztési terv – a vármegyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban – tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket.
A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el.
A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény alapján a vármegyei
önkormányzat területfejlesztési feladatai többek között az alábbiak:
- az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióval (a továbbiakban OFTK) összhangban kidolgozza és határozattal elfogadja a vármegyei területfejlesztési koncepciót, illetve a vármegyei területfejlesztési programot, a területfejlesztésért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzésével;
- részt vesz az OFTK, valamint az operatív programok kidolgozásában, a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevétel;
- előzetesen véleményezi az országos, valamint a vármegyét érintő ágazati fejlesztési stratégiákat, koncepciókat és akcióterveket a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével;
- előzetesen véleményezi a területét érintő térségi fejlesztési programokat;
- gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről a tervezés és a végrehajtás során;
- képviseli a vármegyét a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában;
- elkészíti a területi szempontú operatív program megvalósítása érdekében Integrált Területi Programot.
A vármegyei önkormányzat a területfejlesztési programok végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében:
- a Területfejlesztési Szolgálattal együttműködve nyomon követi és értékeli a vármegyei területfejlesztési koncepció és a vármegyei területfejlesztési programok végrehajtását;
- dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról;
- közreműködik – a monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján – a területi szempontú operatív programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában;
- közreműködik a vármegyei önkormányzatokkal és az államigazgatási szervekkel együtt – a monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján – a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában;
- gazdaságfejlesztési, befektetés-ösztönző tevékenységet lát el a vármegye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében, e célból külön szervezetet hozhat létre vagy megállapodás alapján más szervezettel működhet együtt;
- figyelemmel kíséri az operatív programok vármegyében jelentkező feladatainak megvalósítását a megyei jogú városok önkormányzatai és a kerületi önkormányzatok bevonásával, észrevételeik figyelembevételével.
A vármegyei önkormányzat területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében
- összehangolja a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját;
- a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését;
- szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét;
- vizsgálja és értékeli a vármegye vagy a főváros társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a TeIR rendelkezésére bocsátja;
- kölcsönös információcserével segíti a TeIR működését, információkat biztosít a területfejlesztési programok készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő vármegyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait;
- együttműködik a települési önkormányzatokkal, a vármegye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel.
A Gazdasági Program Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzata átfogó, 2025-2029 közötti időszakra szóló gazdasági és szakmai stratégiai tervdokumentuma, amely meghatározza az ellátandó feladatokat, a működés és a végrehajtás eszköz- és keretrendszerét, a területfejlesztési tervezési feladatokat és célokat.
2. Szervezeti háttér
Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzata Közgyűlése 19 tagból áll, melyet a tagjai sorából választott vármegyei közgyűlés elnöke, alelnöke és külsős alelnöke képvisel. A közgyűlés vármegyei önkormányzati feladatok rendszeréhez igazítottan alakította ki bizottsági struktúráját, így három állandó szakbizottságot működtet:
Állandó bizottságok:
- Ügyrendi és Jogi Bizottság (7 fő);
- Pénzügyi és Gazdasági Bizottság (5 fő + 2 fő külsős tag);
- Terület, Gazdaság- és Turizmusfejlesztési Bizottság (7 fő + 2fő külsős tag).
A közgyűlés tagjai közül 3 tanácsnokot választ:
- Külgazdasági tanácsnok
- Gazdaságfejlesztési kapcsolatokért felelős tanácsnok
- Kulturális, sport- és ifjúságügyi tanácsnok
Az önkormányzat feladatait a mindenkor hatályos SZMSZ-ben mellékletét képező szervezeti struktúrában foglaltaknak megfelelően látja el.
A Csongrád-Csanád Vármegyei Önkormányzati Hivatal feladata a közgyűlés, a testületek és tisztségviselők munkájának segítése, Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzata döntéseinek szakmai előkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése, Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzata gazdálkodásának végrehajtása.
A Hivatal szervezeti egységei:
- Gazdasági, Jogi Osztály
- Területfejlesztési Osztály
- Paktumiroda
A Csongrád-Csanád Vármegyei Önkormányzati Hivatal engedélyezett létszáma a mindenkor hatályos költségvetési források, a feladat ellátás biztosítása alapján kerül meghatározásra, melynek szervezeti struktúráját a mindenkor hatályos SZMSZ tartalmazza.
3. Költségvetési, gazdálkodási környezet, vagyongazdálkodás
3.1 A vármegyei önkormányzat költségvetési gazdálkodási feltételeinek alakulása és feladatainak finanszírozása
A 2025-2029 évekre vonatkozó gazdasági program végrehajtásának egyik alapfeltétele a kiszámítható, stabil pénzügyi háttér. Az önkormányzatok gazdálkodása elválaszthatatlan az államháztartástól, annak egyik alrendszerét jelenti. Az államigazgatás megreformálása során az ágazati jogszabályok változásai az önkormányzatok pénzügyi szabályozását befolyásolják.
Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzata gazdálkodási feltételeit alapvetően meghatározza a jelenlegi finanszírozási helyzete, a feladatellátás struktúrája. A vármegyei önkormányzat tekintetében elmondható, hogy pénzügyi lehetőségeit döntően az éves központi költségvetésről szóló törvények által megállapított költségvetési támogatás határozza meg. A kiszámíthatónak mondható állami támogatás mellett ugyanakkor az önkormányzatnak törekednie kell saját bevételek szerzésére. Az évek óta mutatkozó gyakorlat alapján saját bevételeket pályázati támogatások elnyerésével és az ingatlan bérbeadásával tudott az önkormányzat realizálni. A bevételek biztosították a likviditási egyensúly fenntartását, működés zavartalanságának biztosítását, továbbá önként vállalt feladatok megvalósítását és biztosított forrást a fejlesztésekre.
A gazdasági stratégia kiemelt céljai közé tartozik az önkormányzat gazdálkodásának hosszú távú fenntarthatóvá tétele. Biztosítani kell egy működőképes önkormányzati feladat ellátási rendszert. A gazdálkodási feltételek kialakításakor figyelembe kell venni a makrogazdasági folyamatokat, a hosszabb távú államháztartási prioritásokat, a gazdasági környezet várható változásait és annak az önkormányzati gazdasági helyzetre gyakorolt hatását.
A vármegyei önkormányzatok finanszírozása feladatalapú támogatás formájában történik. Feladatfinanszírozás került bevezetésre, melynek célja, hogy az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátásához szükséges működési forrás rendelkezésre álljon, működési hiány ne léphessen fel. Feladatfinanszírozás során az állam által meghatározott működési kiadási szükséglet, valamint az önkormányzat működési bevételi lehetőségeinek figyelembevételével kerül meghatározásra az egyes önkormányzatok költségvetési támogatása. A támogatás biztosításának fő szempont körei:
- takarékos gazdálkodás;
- jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétel;
- tényleges saját bevétel.
A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető. Kivételes esetben, jogszabályban meghatározott módon az önkormányzat működőképessége megőrzése érdekében kiegészítő támogatás adható.
A vármegyei önkormányzat fizetési számláját az államháztartásról szóló CXCV. törvény alapján a Magyar Államkincstár köteles vezetni. Ez a gazdálkodás szempontjából azt jelenti, hogy a vármegyei önkormányzat részére finanszírozási célú pénzügyi műveletek nem állnak rendelkezésre, hitelfelvételre nem jogosult, a fizetési számlákon rendelkezésre álló pénzeszközök után kamatbevétel nem érvényesíthető.
A vonatkozó jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően az önkormányzat adósságot keletkeztető kötelezettségvállalást kizárólag a Kormány engedélyével tehet.
Önként vállalt feladatokat az önkormányzat kizárólag saját bevételei terhére láthat el. A kötelező és önként vállalt feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a költségvetési rendeletnek elkülönítetten kell tartalmaznia. A szűk gazdasági mozgástérből adódóan fontos a saját bevételi források felkutatása, a külső források bevonása és a különböző költségelemek már megkezdett racionalizálása.
A gazdálkodásban továbbra is biztosítani kell az alábbi alapelveket:
- pénzügyi egyensúly megtartása,
- működőképesség biztosítása,
- kötelező feladatok ellátása,
- a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kötelező juttatások biztosítása,
- a közpénzek hatékony és ellenőrizhető felhasználása,
- a tervezés és beszámolás teljes körűsége és nyilvánossága.
Kiemelt feladat, hogy a pénzügyi gazdálkodási tevékenység naprakész legyen, így az megfelelő információt tud nyújtani a döntéshozók számára. A gazdálkodás során fokozott figyelemmel kell készülnie a költségvetési-rendelet szerinti előirányzat-felhasználási ütemtervnek és likviditási tervnek. A költségvetést érintő döntések meghozatala előtt készüljön felmérés - legkedvezőbb döntés érdekében -, amely az adott döntéskihatást anyagi és hatékonysági szempontból is elemzi.
A 2025-2029 évekre szóló gazdasági program elsődleges célja a likviditási egyensúly fenntartása, mert a feladat ellátás csak ebben az esetben biztosítható. Szigorú gazdálkodás mellett, a pályázati lehetőségek feltárásával, azok kihasználásával kell biztosítani az önkormányzat pénzügyi egyensúlyának megőrzését. Törekedni kell a saját bevételi lehetőségek felkutatására, a bevételi források növelésére. Az egyensúly megteremtése érdekében a feladatokat rangsorolni és racionalizálni szükséges.
A vármegyei önkormányzatnál a belső
ellenőr a 370/2011. (XII.31.) Kormányrendelet, a Belső Ellenőrzési Kézikönyv és
az éves munkaterv alapján végzi az ellenőrzéseket. Az önkormányzat célkitűzései
határozzák meg a kapcsolódó belső ellenőrzési célokat. A feladatrendszerhez
kell igazítani az ellenőrzési feladatokat is. Az ellenőrzésnek elemezni,
vizsgálni kell a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon
megóvását és gyarapítását, az elszámolások megfelelőségét, a beszámolók
valódiságát. A feladatok ellátásánál a gazdaságos és költségtakarékos
prioritásoknak kell érvényesülnie, ezért elsődlegesen a pénzügyi, a
gazdaságossági és teljesítményellenőrzésekre van szükség.
A belső ellenőrzés feladata
elemezni, vizsgálni és értékelni a belső kontrollrendszerek kiépítésének,
működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint
működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét. Az ellenőrzések
által feltárt hiányosságok megszüntetése, az ellenőrzési tapasztalatok
hasznosítása súlyponti feladatot képez.
3.2. Vagyongazdálkodás
Magyarország Alaptörvényének 38. cikkelye rögzíti, hogy a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele.
Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzata hatályos vagyonrendelete alapján az Önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon része, mely az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálja.
Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.
Forgalomképtelen törzsvagyonnak minősül az a vagyonelem, amelyet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak, továbbá amelyet más törvény vagy önkormányzati rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.
Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősül az a vagyonelem, amelyet törvény vagy ezen önkormányzati rendelet annak minősít.
Az Önkormányzat üzleti vagyonának számít mindaz, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. Az üzleti vagyon az Nvtv. rendelkezései alapján hasznosítható, elidegeníthető, bérbe,- használatba, koncesszióba adható, gazdasági társaságokba bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.
Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló vagyon – az Nvtv-ben meghatározott kivételekkel – nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog, vagy szolgalmi jog kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető.
Az Önkormányzat törzsvagyonába tartozik, az Önkormányzati székház épületének tulajdoni hányada alapján megillető része, illetve Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzata tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló üzlethelyiség (6721 Szeged, Lechner tér 8.).
A vármegyei önkormányzat törzsvagyonát a kötelező feladatok színvonalas ellátása érdekében, jó gazda módjára költségtakarékosan, értékének megőrzésével, állagának védelmével szükséges működtetni, és biztosítani kell a karbantartáshoz, felújításhoz elengedhetetlen forrásokat.
A székhely épülete impozáns, azonban a jelen kor energiafelhasználási követelményeinek sajnos már kevéssé felel meg. Az épület átfogó energetikai korszerűsítésére forráshiány miatt a korábbi időszakban nem volt lehetőség. A felhasznált energia mennyiségének csökkentését változatlanul prioritásként kezeljük.
A vármegyei önkormányzat helyi adókivetési, díj-megállapítási joggal nem rendelkezik, következésképpen a saját bevételek növelésére viszonylag kevés eszköz áll a rendelkezésére. Ezek egyike a székházépület rendszeres használatban nem álló helyiségeinek hasznosítása, amelyet a saját bevételek növelése érdekében fejleszteni kívánunk.
Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzatának üzleti vagyonát képezik továbbá az önkormányzat főkönyvi nyilvántartásában szereplő tárgyi eszközök. Az e vagyoni körbe tartozó vagyonelemek közül feleslegessé váló vagyontárgyak hasznosításából, értékesítéséből származó bevételek egészítik ki a vármegyei önkormányzat saját forrásait.
4. Területfejlesztés
2020 második és 2021 első felében Magyarországon a területfejlesztésért felelős területi szereplők egyik (a vármegyék, a főváros, valamint a kiemelt térségek önkormányzatai) legfőbb feladata az érvényben lévő területfejlesztési dokumentumok (koncepció és program) újratervezése volt. A koncepció viszonylatában ez a – 2014-2020 közötti tervezési időszakhoz kapcsolódóan elfogadott, átfogó céljait tekintve 2030-ig érvényes – dokumentum felülvizsgálatát és aktualizálását, módosítását jelenti, elsősorban a 2020-ban lejáró részekre vonatkozóan. A program kapcsán a feladat – a 2020-ig érvényes dokumentum megújításával – a 2021-2027-es időszakra vonatkozó új területfejlesztési program kialakítása, a rendelkezésre álló legfrissebb információk alapján. E területi tervek aktualizálása a 2021-2027 közötti uniós tervezési időszak fejlesztési dokumentumainak tervezését, illetőleg – elsősorban a területi operatív program esetében – végrehajtását is támogatja.
Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzata a 2021-2027-es időszakhoz kapcsolódó területi tervezési feladatokat már 2019 márciusában megkezdte – az országos szintű területi operatív program kidolgozásának keretében – a megyei szektorális terv kidolgozásával. A vármegyei önkormányzat felkérte a vármegye települési önkormányzatait, hogy – a felmerülő költségeket is feltüntetve – priorizálják a fejlesztési igényeiket. 2020 áprilisában a szektorális terv aktualizálásra került. Ezek az információk, valamint a vármegye időközben kialakuló stratégiai elképzelései jó alapot szolgáltattak a területfejlesztési dokumentumok felülvizsgálatához és aktualizálásához.
A területfejlesztési koncepció felülvizsgálatához kapcsolódó tényleges munka 2020. szeptember végén, a tervezés kereteit megszabó pénzügyminisztériumi útmutató megérkezését követően kezdődhetett meg. A koncepció felülvizsgálata és az új dokumentum elkészítése széleskörű partnerségi tervezési folyamat keretében zajlott, melynek keretében a vármegye az operatív jellegű munkákat is partnerségben végezte el. Ebben a Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat legfőbb partnere a Nemzetstratégiai Kutatóintézet volt, amelynek szakértői a tervezési folyamat eredményeként, valamint a társadalmi egyeztetés és a stratégiai környezeti vizsgálat során beérkezett vélemények figyelembevételével készítették el a koncepció új javaslattevő munkarészét, valamint a program stratégiai és operatív munkarészeit.
A közgyűlés elnöke a 22/2021. (III.17.) számú határozattal döntött az egyeztetési eljárásban beérkezett észrevételek figyelembevételével kidolgozott Területfejlesztési Koncepció és Program területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter részére állásfoglalás céljából történő megküldéséről.
A közgyűlés elnöke a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Magyarország Kormánya által a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 27/2021. (I.29.) Kormányrendelet alapján elrendelt veszélyhelyzetre tekintettel, a 28/2021. (IV. 08.) elnöki határozattal elfogadta Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepcióját és Területfejlesztési Programját. A koncepció a hosszú távú átfogó célok mellett meghatározza a programozási időtáv stratégiai céljait, a program pedig az ebből a középtávú célrendszerből levezetett területfejlesztési prioritásokat.
Csongrád-Csanád vármegye 2021-2027 közötti tervezési időszakra vonatkozó fejlesztési céljait, az egyes prioritásokon belül annak megvalósítását támogató intézkedések körét a Területfejlesztési Program tartalmazza részletesen:
|
Területfejlesztési prioritás megnevezése |
Prioritáshoz kapcsolódó intézkedések |
|
Gazdaság- és vállalkozásfejlesztést támogató intézkedések |
(1) Megyei
gazdaságkoordinációs és beruházás-ösztönzési tevékenységek |
|
A Szeged központú megyei tudásbázis és innovációs rendszer megerősítése |
(1) A Szegedi
Tudományegyetem oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységeinek támogatása |
|
A megye hídszerepét erősítő intézkedések a határtérségben |
(1) Közbiztonság javítása a
határ menti térségben |
|
Komplex térségi fejlesztések a megye tiszántúli járásaiban |
(1) Térségi vízkezelés és
vízgazdálkodás fejlesztése |
|
Fenntartható térségi beavatkozások a Homokhátságon és a Tisza mentén |
(1) Térségi vízkezelés és
vízgazdálkodás fejlesztése |
|
Magas hozzáadott értékű agrár-innovációs beruházások támogatása |
(1) A megye mezőgazdasági
vállalkozásainak hatékonyság-növelését célzó beruházások ösztönzése |
|
Közlekedési és logisztikai kapacitások megerősítése |
(1) Megyei közúti
fejlesztések |
|
Fenntartható megyei turisztikai rendszer kiépülését támogató intézkedések |
(1) Turisztikai termék-,
szolgáltatás- és menedzsmentfejlesztés |
|
Innovatív megújuló energetikai és energiahatékonysági fejlesztések |
(1) Lakossági
energiahatékonyság növelő beruházások támogatása |
|
Integrált fejlesztési programok megvalósítása a megye városaiban és egyéb településein |
(1) Települési vízgazdálkodás
biztosítása (csapadékvíz-elvezetés, vízvisszatartás) |
A térségi (városi) gazdaságfejlesztést és a foglalkoztatás erősítését célzó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) lehetőséget biztosít a területi szereplők igényei és szükségletei alapján meghatározott fejlesztések megvalósítására. A területi szereplő vármegyék számára a 2021-2027 közötti programozási időszakban rendelkezésre álló TOP Plusz forráskeret felhasználását a vármegyék területfejlesztési koncepciói és programjai alapozzák meg.
Az Integrált Területi Program (ITP) egy integrált, stratégiai gondolkodásra alapozott dokumentum a forrásfelhasználás tervezése érdekében, amely a helyi igényekkel összhangban a rendelkezésre álló TOP Plusz forráskeretek felhasználásának szerkezetét, elvárt eredményeit és ütemezését támasztja alá.
Az ITP 2021-27 dokumentum jelentősége, hogy a területi szereplő vármegyék, a megyei stratégiai tervezési dokumentumokból levezetett ágazati és területi célok megjelölése, ill. a TOP Plusz forráskeret felosztása mellett tartalmazza a TOP Plusz esetében alkalmazandó Területi Kiválasztási Eljárásrend eszközeként értelmezendő Területi Kiválasztási Kritérium Rendszert, amely lehetővé teszi a megvalósításra szánt beavatkozások (fejlesztési projektek) kiválasztását.
A vármegyék, a 2014-2020-as programozási időszakhoz hasonlóan, a 2021-2027 időszakban is tervezhettek a TOP Plusz forrásának meghatározott részével saját vármegyéjük területére. Az integrált területi programokban a területi szereplők a koncepcionális és programszintű fejlesztési elképzeléseket vezetik össze a TOP Plusz végleges tartalma alapján támogatható intézkedésekkel. Szerepe, hogy az egyes vármegyékben követhetővé váljon a TOP Plusz forrásainak területi szintű tervezése, felhasználása és eredményessége.
A vármegyék a TOP Plusz végleges verziója, valamint a végleges vármegyei területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program alapján az ITP 2021-27-ben határozták meg, hogy a TOP Plusz egyes támogatható területein mekkora forrás kerüljön felhasználásra, és ehhez milyen számszerűsíthető eredmények párosulhatnak. Az ITP 2021-27 tartalmazza azokat a térségi/területi forrásfelhasználási módokat – valamint az ezekhez tartozó forrásfelosztást –, amelyek támogatását a vármegye a saját koncepciója és programja alapján kulcsfontosságúnak tart, továbbá az egyes fejlesztési ötletek elsődleges kiválasztási kritériumait, amelyek a megvalósítható projektek kiválasztása során érvényesítésre kerülnek.
A vármegyei önkormányzat feladata elsősorban a tervezési feladat végrehajtása, amelyhez számos döntést szükséges meghoznia a vármegyei közgyűlésnek. Az ITP 2021-27 készítésekor a vármegye döntéshozói feladata elsőként a forráskeretek felhasználása (felosztása) kapcsán, majd ezt követően a Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer (a Területi Kiválasztási Eljárásrend eszköze) belső jóváhagyásakor jelentkezett.
A végrehajtási jogkörök közé tartozik még a Döntés-előkészítő való részvétel, ami a felhívás szakmai kritériumai szerint értékelt projektek rangsorolása a vármegye által meghatározott kiválasztási kritériumok mentén a vármegye számára allokált forrásoknak a vármegye által megjelölt céloknak megfelelően, az ITP 2021-27-ben rögzített forrásfelhasználási módok szerinti felhasználása.
A 2021–2027 időszakra vonatkozó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz pénzügyi keretének területi felosztásáról szóló 1086/2022. (II. 23.) Korm. határozat alapján Csongrád-Csanád vármegye 2021–2027 időszakra vonatkozó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz indikatív forráskerete 94,046 Mrd Ft.
A jövőbeni vármegyei fejlesztési irányok meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a BYD gyár megvalósítása alapjaiban rendezi át Szeged és térsége gazdaságát, a fejlesztések tervezésénél figyelembe kell venni az autógyár hatásait, társadalmi, gazdasági vonatkozásait. A Schengeni zóna bővítése után fontos annak vizsgálata, hogy a határ megszűntével milyen lehetőségek nyílnak a vármegye és polgárai számára.
Az önkormányzatnak figyelmet kell fordítani a klímaváltozás, a szárazodás kedvezőtlen hatásainak mérséklésére, együtt kell működnie a Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanácsban érintett másik két vármegyével, folyamatosan keresni kell a pályázati lehetőségeket, együtt kell működni az ebben dolgozó szervezetekkel, hatóságokkal, az egyetemi szférával.
Kiemelt feladat a vármegye
települései fejlesztési igényeinek figyelemmel követése, összegyűjtése és a
döntési kompetenciával rendelkező szervezetek részére történő továbbítása.
5. Pályázati tevékenység
Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít a térségek és települések közötti infrastrukturális kapcsolatok fejlesztésére, amelyek alapvetően hozzájárulnak a helyi gazdaság erősödéséhez és a lakosság életminőségének javításához.
A vármegyei önkormányzat a települési önkormányzatokkal konzorciumban számos kerékpárút építését valósította és valósítja meg annak érdekében, hogy minél többen választhassák mindennapi közlekedési és szabadidős eszközként a kerékpárt, valamint, hogy a vármegye felkerüljön a kerékpáros turizmus térképére.
Az elmúlt években sok olyan pályázati lehetőség adódott, ami teljesen új szakmai területre vezette a vármegyét. A közös pont ezekben az volt, hogy olyan feladatot vállalt fel az önkormányzat, amelyben szükség volt a vármegyei szintre, összekötve a települési és országos szinteket. A Csongrád-Csanád vármegyei identitás erősítése pályázat átfogó célja a közösségi, vármegyei identitás, a térséghez kötődés erősítése, mely a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében valósul meg a 2025-2029 közötti időszakban.
Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzata fontos szerepet játszik a vármegye aktív turizmusának fejlesztésében, a vármegyei önkormányzat az Alsó-Tisza és a Maros aktív víziturizmusának fejlesztése TOP Plusz pályázatban projektpartnerként is részt vesz. A térség turizmusának fejlesztése érdekben meg kell vizsgálni egy turisztikai szervezet létrehozásának lehetőségét, amely összefogja a vármegye turisztikai, aktív turisztikai szereplőit.
Külön említést érdemel a szintén Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében a Vármegyei Kormányhivatallal konzorciumban megvalósuló Paktum projekt, mely hatalmas előrelépést eredményez a vármegyei foglalkoztatási helyzetben.
Az önkormányzat különös hangsúlyt fektet az olyan pályázati lehetőségek felkutatására, amelyek a fejlesztési célok megvalósításához szükséges forrásokat biztosítanak. A szomszédos országokkal való szoros együttműködés lehetőséget ad arra, hogy a vármegye olyan nemzetközi projektkezdeményezések részese lehessen, amelyek a térség fejlődését szolgálják mind Romániával, mind Szerbiával összeköttetésben. A nem közvetlenül határ menti, nemzetközi együttműködésekben, a testvérmegyei kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázása, a nemzetközi pályázati együttműködések szorgalmazása fontos feladata az önkormányzatnak. A ciklusban fontos cél a közvetlen európai uniós finanszírozású pályázati lehetőségek felderítésére, az azokban való részvétel, a partnerségek kialakítása.
Fontos társadalmi szerepvállalásnak tekintjük a kisebb összegű, hazai pályázati forrásból megvalósuló projektjeinket is. A Hungarikum pályázatok keretében méltóképpen kezelhetjük és mutathatjuk be Csongrád-Csanád Vármegye Értéktárának elemeit.
6. Összefoglalás
A 2021-2027 közötti időszak megyei területfejlesztési stratégiájának fő hívószavai a FÖLD, VÍZ, NAP, INNOVÁCIÓ, SZINERGIA. E hívószavak átfogóan és komplexen utalnak a megye legfőbb értékeire, kihívásaira és feladataira.
Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít a területfejlesztési koncepcióban és programban szereplő célok, célkitűzések megvalósítására a vármegyei önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével.
Szeged, 2025. február 14.
Mágori András József
a közgyűlés elnöke